Az első fesztivál élménye – Fishing on Orfű

Az első fesztivál mindenki életében meghatározó, ez az a pont ahol az ember vagy beleszeret az egészbe, vagy ha rossz élmények érik, úgy dönt, hogy ezentúl inkább otthon marad. Számos fesztivált megjártam már, és most az idei Fishingen egy első fesztiválozó osztotta meg velem élményeit: 

“Megérkezve a fesztivál nulladik napjára, kezembe vettem a programfüzetet. Nagy örömömre azt tapasztaltam, hogy rendkívül változatos dolgokkal készültek a szervezők. Különösen tetszett, hogy széles célcsoportnak kínáltak lehetőséget. Ugyanis a kisgyermeket nevelő szülőktől egészen a zúzós metálszámokat hallgató fiatalokon át az alter, könnyűzene kedvelőire is gondoltak. Színházi előadások, filmvetítések és koncertek sokasága várta az érdeklődőket. A hangulat – mondanom sem kell – fergeteges volt! Na de mi is történt Velem Fishingen? Megpróbálom összefoglalni.

A délelőtti órákban a „Miért ne” sátorban lazultunk. Kipróbálva a különféle hangszereket, zenésznek képzelhettük magunkat. A füstfelhő és a jó hangulat közepette, néha még új dalok is születtek. A strandra érve  Orfű „tengerében” merültünk el. A környék legmenőbb éttermében (ahol csak Tankcsapda zene szólt) –csillapíthattuk étvágyunkat egy pohár finom rosé kíséretében. Teli hassal továbbmenvén a társasjátékok „Mekkájában” megannyi csatát megvívtunk, míg ki nem dőltünk a tikkasztó hőség erejétől.

A kalandvágytól hajtva kirándulni mentünk a szomszédos kistelepülésre. Út közben itt-ott megpihenve figyelmesek lettünk a környéket mélyen behálózó békés nyugalomra. Problémákra nem gondolva, elmerülve önmagunkban merengtünk a távolba. A feltámadó viharral szemben italok társaságában húzódtunk menedékbe. Mikor megszűnt az apokaliptikus, Mordort idéző állapot és a világ újra visszaállt rendes kerékvágásába, belevetettük magunkat az éjszakába.

 

Az éjjeli fellépők előtt a lépcsőnél álldogáló ,,Perecesbácsi” jószerencsével megáldva és élelemmel ellátva segített tovább bennünket. A vége felé közeledve meghallgattuk a szívünkhöz közel álló együtteseket. Táncoltunk, tomboltunk, csápoltunk és pogóztunk. Ha úgy tartotta kedvünk, a földre feküdve nótákat daloltunk. Egyszóval élveztük azt, ami leginkább jellemezte a fesztivált: A szabadságot.”

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás