A klezmer zene nyomában a Nazaroff testvérekkel

Bereczki Csaba legújabb zenés dokumentumfilmje, a The Brothers Nazaroff nevű autentikus klezmer muzsikát játszó zenekar tagjai körül forog. Az együttes zsidó amerikai származású tagjainak személyes történeteit, a jiddis zenével és identitásukkal kapcsolatos élményeit road movie stílusban tárja elénk az alkotás.

A Michael Alpert, Dan Kahn, Psoy Korolenko, Bob Cohen és Jake Shulman-Ment alkotta zenés formáció tagjaiban az a közös, hogy zsidó identitásukat leginkább a zenén keresztül élik meg, ami gyerekkoruk óta végigkíséri őket életútjukon. A tagokat a klezmer zene iránti rajongásuk alanya is összeköti, a névválasztás ugyanis Nathan „Prince” Nazaroff-ra utal, aki a huszadik századi jiddis zene úttörőjeként 1954-ben A Folways Studiosban rögzítette Jewish Freilach Songs című albumát. A lemez klezmer stílusú dalai jiddisül, az askenázi zsidóság 9. századi gyökerű, germán, héber, arámi, szláv eredetű nyelvén szólalnak meg. A Nazaroff testvérek The Happy Prince című tavaly megjelent albumukon leporolták és felfrissítették a herceg hatvan éves nótáit. Az együttes tagjai, Nazaroff munkássága iránti tiszteletük, illetve a klezmer zene iránti rajongásuk, valamint családi gyökereik feltárására irányuló kíváncsiságuk által ösztökélve mind megtanultak jiddisül. A banda többsége ezen túl, kivételes elhivatottságáról és elköteleződéséről tanúbizonyságot téve, európai őseik anyanyelvét is elsajátította, ki az oroszt, ki a magyart, ki pedig a románt, vagy éppen a franciát.

A Nazaroff testvérek átkelnek hát az óceánon, hogy az öreg kontinensen kutassák fel a klezmer zene, illetve saját eredetük forrásait. Az állandósult „belső emigráció” tehát egy európai körút erejéig testi és lelki kivonulássá alakul. A vándorút kiindulópontja New York, a világ valószínűleg etnikailag legszínesebb városa, amely az egyik legnagyobb zsidó kolóniával rendelkezik a föld kerekén. A városban járva a zenészek ellátogatnak a Wall Streetre, ahol is egy meglehetősen szarkasztikus, és gúnyos kis nótával kedveskednek a pénz hajszolásának lelki vonatkozásairól az utcán fel-alá rohangáló brókerek számára. A banda ezt követően a legendás Connie Islanden tesz egy kisebb kiruccanást, ahol szintén muzsikálnak és dalolnak egy jót, még az indulás előtt.

A Nazaroff fivérek az európai kultúrával való ismerkedésüket egy a Szajnán tett sétahajókázással kezdik, melynek során miközben Párizs főbb nevezetességeivel ismerkednek, természetesen zenélnek is egy jót. A következő állomás Berlin, amely nyitottságával és pezsgő kulturális életével, a Nazaroff fivérek közül leginkább a detroiti születésű harmonikást, Daniel Kahnt nyűgözte le, aki ennek hatására választotta új lakhelyéül a német fővárost. A Nazaroff fivérek európai körútjának soron következő helyszínén, Budapesten a mandolinos, hegedűs Bob Cohen volt a házigazda.  Bobban ugyanis annyira erős volt a vonzódás európai rokoni szálainak és örökségének feltárása iránt, hogy negyed századdal ezelőtt Budapestet választotta új hazájának New York helyett. A magyart második anyanyelvként beszélő Cohen elgondolkodtató megállapításokat tesz a filmben a magyaroknak a kisebbségek iránt tanúsított hozzáállásukról egy zuglói kis kocsmában sörözgetve. Valóban aggasztó az a tendencia, hogy a magyarok többsége hajlamos kétségbe vonni bárkinek a magyar identitását pusztán annak születési helye, illetve származása alapján. Budapestről egy rozoga teherhajóval folytatják útjukat a zenészek a Dunán, amelynek motorhangja némi indusztriális aláfestést kölcsönöz a klezmer muzsikához. Romániában is felkeresnek egy-két várost, ahol helyi zenészekkel ismerkednek pár pohár pálinka társaságában, ahogyan arra felé ez már csak szokás. A túra végállomása Moldova, a tradicionális klezmer muzsika szülőföldje, ez a rendkívül gazdag és különleges zenei kultúrával rendelkező kis ország. Az utolsó koncerthelyszín egy moldvai zsinagóga.

soulexodus_0002

Összegezve a Soul Exodus műfajilag egy zenés riport-, úti film a klezmer zenéről, de persze valójában ennél egy picivel talán több is. A klezmer zene a zsidó (jiddis) kultúra szélesre tárt ablaka a világra, amelyen keresztül pillantva a zsidó néplélek is feltárul. A Nazaroff fivérek minden porcikáját ez a zene járja át, és mint a levegőt szívják magukba. Az együttes tagjait a Herceg zenei öröksége életre szólóan és végérvényesen megváltoztatta, és elkötelezte a klezmer zene és a jiddis kultúra mellett, sokaknak átírva ezzel addigi életüket. Őszinte és tanulságos beszélgetésekből rakosgatja össze a néző a személyes élettörténeteket. A filmben elhangzó zeneszámok szintén nagyon frappáns szövegvilággal bírnak, mindig jól illenek az adott helyszínhez, és szerencsére a hangkeverés is kifogástalan. A Soul Exodus képi világa az adott road movies stílushoz illeszkedik, ami ugyan nem túl látványos, annak egyszerűsége és dinamikája azonban rendkívül jól passzol a zenés betétekhez. A film legnagyobb erőssége a mondanivalója, a hagyományok, a különbözőségek tisztelete, a tánc és a zene szeretete, valamint életünk minden egyes pillanatának őszinte megélése az az üzenet, amit a The Brothers Nazaroff együttes a zenéjével közvetít nekünk.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás