A felettünk álló Világvevő – USEME dalszövegelemzés

A USEME zenekar 2016 februárjában mutatkozott be a nagyközönségnek a Világvevő című albumával. A lemez címadó dala nem csak a hangzása, hanem a szövege miatt is megérdemel egy komolyabb elemzést.

A bandáról

A USEME egy öttagú, modern pop-rock zenekar, amely 2015 szeptemberében alakult meg. A zenekar énekese Csongor Bálint (Subscribe), a gitáron Szalkai Tibor játszik (Idoru, Blind Myself), a csapat billentyűse Varga Zoltán (SuperSize Production), dobosa Markó Ádám (Special Providence) és basszusgitárosa Anga-Kis Miklós (Subscribe).

A zenekar tapasztalt tagokkal indult, akik sok ismeretet gyűjtöttek össze korábbi munkáikból és a zenei világ több területén is jártasak. Felléptek már az EFOTT, Fishing on Orfű, Campus és RockPart színpadán, bemutatkozásuk az A38-on volt. Ezeket végig gondolva nem véletlen, hogy a Cseh Tamás Program keretében támogatást is nyertek 2016-ban.

Hogyan elemezzünk dalszöveget?

A dalszöveg elemzése ugyanúgy történik, mint egy verselemzés. A két műfaj a líra műneméhez tartozik és a történelem során hosszú ideig nem is volt nagy távolság közöttük. Vizsgálhatjuk a dal címét, témáját, a lírai ént (milyen szám és személy, milyen szerepe és hangneme van), a dalszöveg felépítését, a teret és időt, amiben játszódik, poétikai eszközöket, az üzenetét, műfaját és magának a zenekarnak a jellemzőit. Egy ilyen elemzés természetesen teljesen szubjektív és akár az alkotó elképzeléseivel is szemben állhat.

A Világvevő ereje

A szöveg egy nagyon hatásos indítással ragadja meg a figyelmet. Két, mély kérdést tesz fel és ezekkel megalapozza a dal hangulatát. A kérdések feltevése jó eszköz, mivel általában reakciót vált ki (válaszolni szoktunk vagy legalább elgondolkodunk a válaszon), azaz valamennyire interaktív, nagyobb figyelmet igényel, mintha fél füllel csak befogadnánk a szöveget. A kérdésekre költői kép formájában kapunk választ, aminek az elképzelése és megértése tovább segíti a hallgató bevonását: „Rádióhullám-sírba fulladt lelkek”. A szöveg alapján az alany hajthatatlanul el akarja érni az embereket.

A Világvevő című zeneszám főszereplője áldozat vagy hatalommal bír?

A folytatásban a dal egy hatalmas erőről ír, ami képes teljesen lefoglalni a közönséget és átformálni annak véleményét. „Csak azt eszed, mit szádba rágtak jól”, „Beveszed, majd lenyeled”, „Gondolat formázó”. Ezek utalhatnak a bulvár és popkultúra hatalmára, de ha mélyebbre akarunk ásni, a lövedékelméletet látjuk megvalósulni.

A lövedékelmélet az 1920-as és 1930-as években írta le a média működését. Az elképzelés szerint a tömegkommunikáció által közvetített információ lövedékként csapódik a befogadóba, maradandó változást okozva benne. Az internet előtti korban a gyakorlatilag egyirányú média teljesen védtelenné tette az egyént a manipulációval szemben, aki így válaszolni is képtelen. A háborús propaganda termékei is ezen elgondolás szerint készültek. Mielőtt tovább lépnénk, a „Süket vagy látni, itt a kép nem szól” sorról is muszáj ejteni egy-két szót. A süket vagy látni ügyes szójáték az érzékszervekkel, mivel valaminek a látása a magyar nyelvben nem csak a szemmel történő észlelés, hanem a tudatos ismerés is. A lövedékelmélet védtelennek látott emberét is jól jellemzi ez a sor.

A Világvevő a médiahatalom szimbóluma.

A versszak második felében egy, a tömegkommunikáció hálójába szorult lényként tekintünk a társadalom tagjaira, akik nem érzékelik, hogy csapdában vannak, sőt még istenítik is azt (a 16:9 képarány csak körülbelül egy évtizede jelent meg a hazai televíziózásban, előtte a 4:3 képarány volt használatban).

A Világvevő utolsó versszakaiban a lírai én többször is elismétli, hogy mi van a háttérben. Tudja, hogy más életét és nehézségeit bemutatni (vagy elénekeltetni) tökéletes eszköz a publikum megnyerésére. Felmerül a kérdés, hogy a dal elején elhangzott „Rádióhullám-sírba fulladt lelkek” szerint nem áldozatok-e ők is? Az a bizonyos sor a rádióhullámokról biztosan rájuk vonatkozik, mivel az embereket egyértelműen első szám második személyben szólítják meg: „korlátba kapaszkodsz vigyázz, falakba ütközöl”, „nem a te véleményed!”. A kérdéses sor, ami egy halom többes szám első személyű sor között van, látszólag egy identitás-keresésre adott válasz. A „világvevő” pedig már a szöveg későbbi részében jelenik meg, amikor a társadalomról van szó.

A Világvevő ereje a vélemények formálásában van.

Talán elvesztették a lelküket a rádióhullámok, azaz a média miatt és most csak egyszerű bábok, akik „tovább adnak” egy megírt üzenetet, de „nem álmodnak”, azaz alkotnak? Felszólítják az embereket, hogyha azt hiszik, hogy az ő véleményüket adja ez a bizonyos világerő, akkor kapcsoljanak el. A lírai én és a világerő között tehát valamilyen harc vagy ellentét áll fenn.

Összességében a Világvevő dalszövege zseniális és komplex. Aktuális és rengeteg kérdést vet fel a médiáról és a populáris kultúra mögötti hatalomról. Kérdéseket tesz fel és rengeteg költői képet vetít, amikkel messze túllép egy laza nyári sláger keretein.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás