Németország a Holokauszt után, dél-szláv térség a testvérháború idején, Szomália, Közép-Afrika, Koszovó esetleg a magyar civil társadalom vagy egy olyan munkaközösség, mint egy szerkesztőség. A párbeszéd-képtelenség bárhol megjelenhet, és ellehetetlenítheti az együttműködést, a feladatok megoldását vagy egyszerűen az életet.
A Magyar Pszichodráma Egyesület 2013/14-es „Én az ő helyükben… és tényleg!” című szociodráma-projektje a Norvég Civil Alap támogatása mellett közösség- és szervezetfejlesztést kínál civil szervezeteknek. A projekt öt önként jelentkező civil szervezet munkatársait vonja be, és azt vizsgálja, hogy a társadalmi, gazdasági, jogi környezet gyakori változásából is adódó, belső illetve külső akadályok miként okoznak együttműködési nehézségeket még azok között is, akiknek azonos vagy hasonló a világlátása, célja, valamint az adott feladat iránti elkötelezettsége. A civil szervezetekkel végzett szociodramatikus szervezetfejlesztési munka célja, hogy növeljék a demokratikus egyéni és csoportműködés, azaz a párbeszéd és együttműködés hatékonyságát, és ezt szakszerű mérésekkel rögzítsék, dokumentálják. A projektnek így hármas rendeltetése van: fejlesztik az együttműködést a szervezeteken belül; szakszerűen mérik ennek hatékonyságát (ennek eredményeit és mikéntjét a mérés végén nyilvánosságra hozzák a munkát végző szakemberekkel); valamint mindenki számára elérhetővé és érthetővé teszik szociodráma módszerét.
A szociodráma elsősorban a szociálpszichológia tudományos eredményeire építő, a társas- és szerepviszonyokat fókuszba helyező és ezeket fejlesztő csoportmódszer. A szociodráma csoportközi viszonyokat és kollektív ideológiákat állít a középpontba: csoportok, alcsoportok közti történéseket, társas helyzetből adódó meghatározott viszonyrendszereket vizsgál dramatikus megjelenítéssel.
Rövid és hosszú távú célja tehát a társas avagy társadalmi nehézségek, problémák, békétlenségek, konfliktusok csoportos feldolgozása, ami a résztvevőkben belátást, változást és a társas viselkedés módosítását eredményezheti. Egyik legfontosabb eszköze a pozícióváltás, amely lehetővé teszi, hogy az aktuális probléma a másik fél nézőpontjából váljon érzékelhetővé, láthatóvá. A II. világháború után Németországban, Izraelben a nemzetiségi/vallási ellentétek társadalmi traumái kapcsán, a társadalmi mobilitás következtében a bevándorlók és helyi lakosok közti kialakuló konfliktusok esetén a szociodrámát világszerte alkalmazzák a békétlenségek rendezésére, a párbeszéd kialakítására, a csoportok közti együttműködés serkentésére, támogatására. A szociodráma mára azokban az országokban honosodott meg leginkább, ahol gyakoriak voltak a társadalmi és politikai rendszerváltások (pl. Dél-Amerika).
Hiszünk abban, hogy minden, közös társadalmi felelősségben osztozó érintettnek szerepet kellene cserélnie azokkal, akiket ellenségükként, ellenfelükként vagy ellentétes gondolkodásúakként határoznak meg. Vonatkozik ez politikusokra, pedagógusokra, szabadidős tevékenységek vezetőire, terapeutákra stb.
A csoportfoglalkozásokon résztvevők a saját bőrükön, élményszerűen tapasztalhatják meg, hogy milyen a másik ember, csoportpozíciójában, szerepében lenni, és ez a szerepcsere megváltoztathatja a saját pozícióból való cselekvést ia. Továbbá azt, hogy milyen külső és belső akadályai lehetnek a társadalmi párbeszéd megvalósulásának, és hogyan lehet mindezzel együtt mégis termékeny dialógust folytatni, és együttműködni olyanokkal is, akikkel nem értünk egyet.
A projektben résztvevő szakemberek célja tehát, hogy a szociodráma, mint társas/társadalmi problémák kezelésére kidolgozott csoportmódszer Magyarországon is beépüljön a köztudatba és a közhasználatba.