„Én az ő helyükben… és tényleg!”

Németország a Holokauszt után, dél-szláv térség a testvérháború idején, Szomália, Közép-Afrika, Koszovó esetleg a magyar civil társadalom vagy egy olyan munkaközösség, mint egy szerkesztőség. A párbeszéd-képtelenség bárhol megjelenhet, és ellehetetlenítheti az együttműködést, a feladatok megoldását vagy egyszerűen az életet.

A Magyar Pszichodráma Egyesület 2013/14-es „Én az ő helyükben… és tényleg!” című szociodráma-projektje a Norvég Civil Alap támogatása mellett közösség- és szervezetfejlesztést kínál civil szervezeteknek. A projekt öt önként jelentkező civil szervezet munkatársait vonja be, és azt vizsgálja, hogy a társadalmi, gazdasági, jogi környezet gyakori változásából is adódó, belső illetve külső akadályok miként okoznak együttműködési nehézségeket még azok között is, akiknek azonos vagy hasonló a világlátása, célja, valamint az adott feladat iránti elkötelezettsége. A civil szervezetekkel végzett szociodramatikus szervezetfejlesztési munka célja, hogy növeljék a demokratikus egyéni és csoportműködés, azaz a párbeszéd és együttműködés hatékonyságát, és ezt szakszerű mérésekkel rögzítsék, dokumentálják. A projektnek így hármas rendeltetése van: fejlesztik az együttműködést a szervezeteken belül; szakszerűen mérik ennek hatékonyságát (ennek eredményeit és mikéntjét a mérés végén nyilvánosságra hozzák a munkát végző szakemberekkel); valamint mindenki számára elérhetővé és érthetővé teszik szociodráma módszerét.

A szociodráma elsősorban a szociálpszichológia tudományos eredményeire építő, a társas- és szerepviszonyokat fókuszba helyező és ezeket fejlesztő csoportmódszer. A szociodráma csoportközi viszonyokat és kollektív ideológiákat állít a középpontba: csoportok, alcsoportok közti történéseket, társas helyzetből adódó meghatározott viszonyrendszereket vizsgál dramatikus megjelenítéssel.

Rövid és hosszú távú célja tehát a társas avagy társadalmi nehézségek, problémák, békétlenségek, konfliktusok csoportos feldolgozása, ami a résztvevőkben belátást, változást és a társas viselkedés módosítását eredményezheti. Egyik legfontosabb eszköze a pozícióváltás, amely lehetővé teszi, hogy az aktuális probléma a másik fél nézőpontjából váljon érzékelhetővé, láthatóvá. A II. világháború után Németországban, Izraelben a nemzetiségi/vallási ellentétek társadalmi traumái kapcsán, a társadalmi mobilitás következtében a bevándorlók és helyi lakosok közti kialakuló konfliktusok esetén a szociodrámát világszerte alkalmazzák a békétlenségek rendezésére, a párbeszéd kialakítására, a csoportok közti együttműködés serkentésére, támogatására. A szociodráma mára azokban az országokban honosodott meg leginkább, ahol gyakoriak voltak a társadalmi és politikai rendszerváltások (pl. Dél-Amerika).

A társadalmi párbeszéd képtelensége azonban akár a civil társadalomban is kialakulhat. A civil szervezetek az önkéntes kezdeményezések olyan formái, amelyekben a polgárok önkéntesen vesznek részt érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében. Autonóm módon működnek, ugyanakkor számukra sem ismeretlenek az együttműködés társas helyzetből adódó akadályai. A projektben résztvevő szervezetek az ország több pontján és eltérő területen, különféle értékek és tevékenységek alapján szerveződnek, de saját bevallásuk szerint a közös munka során gyakran találkoznak az együttműködést nehezítő meg nem értéssel. A Nagycsaládosok Egyesülte Orosházán, a szigethalmi Seizan Karate-Do Sportegyesület, a Megálló Csoport Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért valamint a Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság mind egy-egy tevékenység és cél alapján szerveződő civil közösség. Az általuk képviselt néha könnyednek látszó, máskor nagyon is komoly témákban megbújhatnak és feldolgozásra szorulnak a demokratikus működést nehezítő előítéletek, feszültségek, konfliktusok.

Hiszünk abban, hogy minden, közös társadalmi felelősségben osztozó érintettnek szerepet kellene cserélnie azokkal, akiket ellenségükként, ellenfelükként vagy ellentétes gondolkodásúakként határoznak meg. Vonatkozik ez politikusokra, pedagógusokra, szabadidős tevékenységek vezetőire, terapeutákra stb.

A csoportfoglalkozásokon résztvevők a saját bőrükön, élményszerűen tapasztalhatják meg, hogy milyen a másik ember, csoportpozíciójában, szerepében lenni, és ez a szerepcsere megváltoztathatja a saját pozícióból való cselekvést ia. Továbbá azt, hogy milyen külső és belső akadályai lehetnek a társadalmi párbeszéd megvalósulásának, és hogyan lehet mindezzel együtt mégis termékeny dialógust folytatni, és együttműködni olyanokkal is, akikkel nem értünk egyet.

A projektben résztvevő szakemberek célja tehát, hogy a szociodráma, mint társas/társadalmi problémák kezelésére kidolgozott csoportmódszer Magyarországon is beépüljön a köztudatba és a közhasználatba.