December 19-én pénteken este 6-kor nyílik a Civil pályázat a Városligetért című kiállítás a MÜSZI-ben. 2014 májusában kétfordulós nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki öt múzeumépületre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt., amelyre a Városliget Barátai facebook csoport is beadta elképzeléseit.
A kiállítás a négy beadott pályaművet mutatja be, köztük Csillag Orsolya festőművész alkotásait. A pályázati hack és képzőművészet találkozásaként létrejött anyag markáns álláspontot képvisel a Városliget “bemúzeumozásáról”. A kiállítást Pákozdi Imre nyitja meg, köszöntőt mond Garay Klára, a Városliget Barátai szervezője és Várnai László, a Civil Zugló Egyesület elnöke. A kiállítás december 19-től január 5-ig látogatható hétköznap 10-18, hétvégén 14-18 óra között a MÜSZI-ben (Művelődési Szint) a Blaha Lujza tér, Corvin áruház III. emeletén. Bejárat a Somogyi Béla utcáról, a zöld vasajtón át. Január 5-én záróbeszélgetést tartanak a Városliget ügyével rendszeresen foglalkozó hivatásos és műkedvelő urbanisták, amire mindenkit szeretettel várnak.
Városliget Barátai: A másfél éve indult facebook csoport mottója: A városnak Városliget kell. Ha valakinek Múzeum Negyedre van szüksége, építse máshova. A csoport több tiltakozást is szervezett a beépítés ellen, minden lehetséges fórumon kifejtette véleményét a tervekkel szemben.
Civil Zugló Egyesület: Helyi lakosok az önkormányzatba? Egyszer érdemes kipróbálni! – hirdeti a Városliget megőrzéséért (is) küzdő szervezet, amely képviselőt küldhetett a frissen alakult zuglói közgyűlésbe. Eddig 11.000 aláírást gyűjtöttek a beépítési tervek ellen.
Csillag Orsolya: festőművész, restaurátor, festménybecsüs. Budapest mellett Pécsett és Faddon is láthatóak már a művei. Eddig öt egyéni kiállítása volt, legutóbb 2010-ben (H)arcok címmel.
Pákozdi Imre: a 64 éves mérnök negyedik éve ír az építészfórumra, cikkei fontos kiindulópontok a Városliget jövőjét figyelemmel kísérők számára.
MÜSZI (Művelődési Szint): A szabad szellemiségű, önfenntartó kulturális tér, alkotóház, társadalmi műhely és rendezvényközpont két éve indult, számos művészeti és civil kezdeményezésnek ad otthont közel 3.000 m2-en.
Városliget: A 200 éves közpark a városlakók közadakozásából válhatott valóra, a népkerti felépítés a különböző társadalmi rétegek közös kiszolgálását tette lehetővé. Az 1 km2-es terület idén átkerült a helyi önkormányzattól az állam tulajdonába, majd 99 évre az Ingatlanfejlesztő Zrt. kezelésébe.
Nemzetközi tervpályázat: Az Ingatlanhasznosító Zrt. által kiírt pályázat öt múzeumot kíván a Városliget helyén felépíteni: a Nemzeti Galériát és a Ludwig Múzeumot a Petőfi Csarnok mögötti fás, sportpályás részén (a pályázat közben megváltozott a helyszín és immáron a PeCsa alapterületére raknák a Duna Pláza méretű objektumot), a Magyar Zene Házát a volt Hungexpo helyére tennék. Az épület 6.000 m2-es területe nagyobb, mint a teljes Vajdahunyad vára (aminek jövőbeli funkcióját teljes titoktartás övezi, leszámítva, hogy a Mezőgazdasági Múzeumnak mennie kell). Az Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum (sic!) az ’56-osok terén zárná el a ligetet a környező városrésztől, a Néprajzi Múzeum pedig az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán venné el a teret és magasodna a környező lakóházak fölé. A tervpályázat nyilvános eredményhirdetésének határideje december 19. A zsűri nem talált megfelelő pályázatot a Nemzeti Galéria épületére, ezért erre új, más szellemiségű pályázatot írtak ki.
Liget Budapest program: A Baán László miniszteri biztos által felügyelt program ma ismert becsült összköltsége 150 milliárd forint, a múzeumokon túl az Állatkert bővítését tartalmazza a Vidámpark helyén, de kisebb zöldfelülettel, mint a jelenlegi kerté, a soha meg nem épült, funkciótlan és anakronisztikus Nebbien Kapu felépítését a Városliget egykori bejáratánál, a Stefánia útnál, a Vidámpark műemléki dodzsempálya tetőzetét pedig áttennék a sörsátor helyére. Az Ingatlanhasznosító Zrt. felmentést kapott a közparkokra vonatkozó beépíthetőség, a minimálisan létesítendő parkolóhelyek kötelező betartása alól. Bármelyik szabály betartatása ugyanis az egész projektet lehetetlenítené el.
Társadalmi vita: Míg egy hasonló volumenű beruházás máshol 10-15 éves mérlegelés és egyeztetés során nyeri el végső alakját, itt a legelső ötletelések után 3 évvel már tervpályázat zárul. Valós egyeztetés egyébként soha nem történt, a projektiroda titkos találkozókon folytatott “álegyeztetéseket” kormánybarát civilekkel, gyerekek számára kiírt rajzpályázatokkal helyettesíti az érdemi urbanisztikai, környezetvédelmi, városhasználati, turisztikai és múzeumstratégiai párbeszédet. Ez az etatista cinizmus a projekt hatalmas bukását vetíti előre. A kérdés csupán az, megépülnek-e a bukás előtt az épületek, vagy sem, és mennyi adóforintot emészt fel ez a kaland.