Egy lázadó, “hibrid” bevándorló

Babi Badalov azeri származású, Párizsban élő képzőművész és költő a keleti és nyugati kultúrák ’hibridjének’ tartja magát, hiszen a kommunista diktatúrából szabadulva, évekig élt illegális bevándorlóként Nyugat-Európában.  A menekültlét mindennapjairól szóló rajzai, kollázsai, térinstallációi, valamint performanszai ma már a világ számos híres galériáját bejárták – most pedig Budapesten, a tranzit.hu irodájában állítja ki provokatív alkotásait.

„Szeretek provokálni. Szeretek sírni. Szeretek üvölteni és magyarázni. Állandóan menekülök a traumatikus múltam elől”

Badalov szerint 25 éve még könnyű volt az összeomlott Szovjetunióból érkezett illegális bevándorlók sorsa. Azóta sok minden változott, Angliában például az összes menekülttáboron végighurcolták, megalázó bánásmódban részesítették, mielőtt visszatoloncolták Azerbajdzsánba. Franciaországban „kevesebb rendet, kevesebb kontrollt, több szabadságot” tapasztalt, ezért is telepedett le Párizsban. A bevándorlási rendszert viszont máig gyűlöli. Mindez kihat a művészetére is.

Babi Badalov életpályája

Babi Badalov Lerikben, Azerbajdzsánban született 1959-ben. 1980-tól Leningrádban élt, ahol helyi és a Szovjetunió távoli vidékeiről érkező lázadó alkotókból alakult „Új művészek” csoportjába tartozott, akik Timur Novikov köré szerveződve konceptuális festészetet folytattak és illegális, a hatalom részéről megtűrt vagy üldözött akciók keretében mutatták be műveiket rendhagyó városi helyszíneken. Badalov nagyméretű festményeivel és tárgyaival szerepelt a Műcsarnok Pétervári újak című kiállításán 1990-ben, és budapesti látogatása után már nem tért vissza Leningrádba. Az utóbbi 25 évben Amerikában és több nyugat-európai nagyvárosban élt és működött művészként, melegjogi és politikai aktivistaként. Négy éve Franciaországban megkapta a bevándorló státuszt. Jelenleg Párizsban él, és számos nemzetközi kiállításon szerepel, többek között a most zajló Moszkvai Biennálén is.

Badalov művészete egyfajta folyamatos naplóírás és anyaggyűjtés a menekült- és bevándorlólét mindennapjairól, amiket rajzok, kollázsok, térinstallációk, valamint performanszok formájában jelenít meg. A muszlim kultúrkörből érkezve gondolkodását és képi világát a keleti és nyugati kultúra egyaránt meghatározza. Badalov művei egy gyorsan változó világ brutalitásáról szólnak, amelyben a kiszolgáltatott csoportok, köztük a menekültek szerte a világon, a politikai problémamegoldás korlátaiba ütköznek. A külföldiek befogadásában évtizedes tapasztalatokkal rendelkező nyugati országokban kialakult gyakorlat nem minden esetben emberséges és korántsem ad hosszú távú, illetve megnyugtató megoldást a hazájukat elhagyni kényszerülő emberek számára.

Amint a kiállítás címe is jelzi, a művész hisz a szavak erejében, képversei költői agitációként is értelmezhetőek. A Majakovszkij 102-be, a tranzit. hu nyitott irodájába egy olyan kiállítást készít, amely a rá jellemző kalligrafikus írással írt, gyakran szójátékokra épülő költői-politikai szövegekből, falra festett vizuális költeményekből, valamint rajzok és talált anyagok kollázsából áll. Ezek mellett tüntetőket és idegeneket idéző, ruhájukon radikális üzeneteket hordozó próbabábuk népesítik majd be a teret.

Külön köszönet a Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskolának

További információ a tranzit honlapján, valamint Badalov weboldalán található.