Andika bement a terembe, az edzőcipőjét kint hagyta a küszöbnél, és leterítette a földre a kölcsönzött polifoamot. A combgyakorlatnál a bokájára tetovált jin-jangból merített erőt, a hasizom erősítésénél próbált a derekára tetovált kínai írásjegyekre gondolni, de az ismeretlen szöveg nem sok motivációt tartogatott számára. Lóg a belem, baszd meg, ez neked női torna?, legszívesebben ezt kérdezte volna a mindig mosolygós ex-balerina oktatótól, aki a comb nyújtása közben spárgában ült a földön, de végül nem kérdezett semmit, csak kapkodta a levegőt, és arra gondolt, hogy ha ez sem fog a Robinak bejönni, akkor semmi sem. A bokszolós kargyakorlatnál néha oda is képzelte szerelme borostás arcát: rohadt köcsög, ezt neked, hogy szottyos a hasam, te faszfej, és püfölte a levegőt, amíg csak felemelni sem tudta a karját. Nézte a többi nőt, az egyiket úgy ötvennek saccolta, széles fenekéből arra következtetett, hogy valami hivatalnok lehet, a másik egy anyuka, nem rég szülhetett, mert lógott a hasán a kinyúlt bőr. Andika azt hitte, csupa korabeli lánnyal lesz együtt, örült, hogy végre lesz egy csajos estéje, amit így, hogy tornának hívják, még a Robi is engedélyezett volna, de hát a hely inkább nyugdíjas klubnak tűnt neki, mint fitnesz paradicsomnak. A sok lógó mellű nyannyer, ezek bezzeg ide járnak, ahelyett, hogy dolgoznának, gondolta rugózás közben. Elhűlt, mikor meglátta a bérletárakat, de Robi küldte őt, így a legdrágábbat választotta. Az óra végén öt perces relaxáció is volt, szólt a cédéről, hogy mosolyod fényével lazítsd el izmaid, majd érezd a tenyered melegét, Andika először döbbenten körbesandított, de mindenki hanyatt feküdt a teremben, és arcukon szelíd mosollyal hallgattak a nők. Mikor az éter-guru arról beszélt, hogy engedjék el testi-lelki bajaikat és tapasztalják meg a teljes szabadságot, Andika arra gondolt, hogy otthagyja az egész műkörmözős baromkodást, úgyis szarul fizet, de semmi olyan nem jutott eszébe, amiből megélhetne. Robinál lakott, ő tartotta el, és a Robi úgysem engedné, hogy mondjuk modell legyen, ami mindig is az álma volt. Hiába mosolygott, Andika tudta, hogy huszonöt évesen és százhatvan centivel sosem lehet modell, még ha istennőnek is néz ki a párducmintás topjában. A hang felszólította, hogy tisztítsa meg elméjét, és koncentráljon a vízcsobogásra, meg a hawaii pálmafás tengerpartra, de erről meg az jutott eszébe, hogy pisilnie kell, és hogy ő soha az életben nem fog Hawaii-ra eljutni, sőt, azt sem tudja, hogy írják helyesen, hogy Hawaii. Mialatt ellazította még az arcizmait is, Andika beletörődött, hogy neki csak a Robi jutott, meg a Balaton, ha besegít nyáron a lángosozásba, különben meg itt fog megdögölni úgy, hogy életében nem látott még pálmafát. Mire hazaért, izomláza volt az erősítéstől, alig bírta emelgetni a lábát a lépcsőn, és azzal biztatta magát, hogy a Robi megígérte, ha laposabb lesz a hasa, kap egy köldök piercinget. Amíg a kulccsal babrált a zárban, észrevette, hogy letörött az egyik műkörme, pont a gyűrűsujjánál, amin strasszok is voltak. Robi éppen csak felnézett a tévé elől, mikor ledobta magát a legközelebbi székre, na mi van, jó volt?, kérdezte. Relaxáltam, baszd meg, felelte Andika, és elővette a körömlakkjait.
Relax
