Budapest egyik „láthatatlan” része volt a Dzsumbuj, az Illatos úti lakótelep, ahol több mint hetven évig éltek. A külső-ferencvárosi háztömbök felszámolását bő két éve fejezték be, a lakókat pedig elköltöztették a város különböző részeire. De vajon kik ők, és hogyan emlékeznek vissza az itt töltött évekre? A Dzsumbuj történetét és élményanyagait dolgozza fel A város peremén című társadalmi-művészeti kezdeményezés, amelynek részeként május 20-án egy ingyenes fél napos esemény várja az érdeklődőket.
Gyere el, ha te is ott laktál, vagy, ha érdekel a Dzsumbuj története – szól a A város peremén felhívása. A május 20-i ingyenes esemény célja, hogy részletes képet adjon az eddig többnyire megbélyegzett és „rejtegetett” városrészről.
Az esemény programja
A programnak a Ferencvárosi Művelődési Központ ad helyet. Az esemény egy kerekasztal – beszélgetéssel kezdődik a volt lakók és egykor a Dzsumbujban dolgozó szociális munkások részvételével, szó lesz a jelenleg bontásra ítélt Hős utcai telepről is. Ezután filmvetítés következik: részleteket láthatunk majd az egykori lakókkal készített videókból. Majd a „Volt egyszer egy Dzsumbuj” című kiadványt mutatja be A város peremén csapata, amely a IX. kerület több mint hetven évig fennálló telepének történetét dolgozza fel képekkel és a valaha itt élő emberektől származó interjúrészletekkel kiegészítve.
Az esemény egy Dzsumbuj-kvízzel zárul, miközben a szervezők külön gyerekprogramot biztosítanak. A belépés ingyenes, az érdeklődők pedig a kiadványból is elvihetnek egy-egy példányt.
A Dzsumbuj
Több mint hét évtizedig volt Budapest része az úgynevezett Dzsumbuj, sok fővárosi számára mégis ismeretlenek, „láthatatlanok” maradtak a Gubacsi út és az Illatos út közötti épületek, ahol többnyire nehéz szociális helyzetű emberek éltek. A fizikai- és társadalmi szempontból is elszigetelt IX. kerületi lakóházakat 1937-ben kezdte építeni a székesfőváros a két világháború közötti nyomortelepek felszámolására. A munkahellyel rendelkező négygyerekeseknek 28 négyzetméteres lakásokat utaltak ki, de az sem volt ritka, hogy egy ilyen kis méretű lakótérbe két családot is bezsúfoltak. Kezdetben mintegy kétezren költöztek be új otthonaikba.
A Dzsumbuj már nem sokkal a megépítése után hírhedt környékké vált. Ehhez az is hozzájárult, hogy a korabeli sajtó szinte kizárólag csak konfliktusokról és devianciáról közvetített. A bontást 2005-ben kezdte el és 2014-ben fejezte be a IX. kerületi önkormányzat. Az egykori három épület helyén álló üres telken ma már semmi sem őrzi a régi közösség emlékét. Vajon hogyan gondolnak vissza az Illatos úton töltött évekre és a kitelepítésükre az egykori lakók? Milyen most az életük? Visszavágynak, vagy elfelednék azt a korszakot? Ezekre a kérdésekre keresi a választ A város peremén című kezdeményezés.
A város peremén projekt
A szociológusokból, szociális szférában dolgozókból, fotósokból, videósból, grafikai tervezéssel és színházzal foglalkozó önkéntes budapesti fiatalokból álló kutatócsapat a telep egykori lakóinak és a helyi szervezetek munkatársainak bevonásával dolgozik együtt különböző programok létrehozásán. Céljuk, hogy a korábban itt élők mindennapjainak elmesélésével – több esetben a részvételükkel –, személyes történeteikkel mutathassák be a Dzsumbuj mindennapjait.
Támogatók:
Az esemény a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány és a PwC Hungary támogatásával jöhet létre. A város peremén kezdeményezés 2015–2016-os előkészületeit a Norvég Civil Alap támogatta.
Az esemény szervezői:
Barna Margit, Cseke Balázs, Ivanyos Judit, Kelen Zsuzsa, Thury Lili