Az emberi kézírással foglalkozó tudomány, a grafológia segítségével megismerhetjük jobban személyiségünket, képességeinket, kapcsolatainkat. Hosszas tanulást és gyakorlást igényel, hogy valaki egy rövid írás alapján részletes személyiségképet tudjon készíteni. Ennek a tudományterületnek az alapjairól és az írásunkban rejlő értékes információkról beszélgettünk Perák Eszter grafológussal.
Socfest: Mióta foglalkozol grafológiával? Miért érdekel ez a tudományterület?
Perák Eszter: A grafológia gyermekkoromtól kezdve érdekel, mint minden más, ami a lélektudományokhoz és az emberi lélek fürkészéséhez kapcsolódik. Szerencsére az otthoni könyvespolcon rengeteg szakkönyv állt rendelkezésemre, így azokat olvasgatva később, már egyetemista koromban döntöttem el, hogy kitanulom a szakmát.
Mindig fontosnak tartottam az önismeretet és igyekeztem magamban is elmélyülni. Miközben tanultam a grafológiát, megláttam, hogy milyen sokoldalúan tárható fel a személyiség ezzel a módszerrel, így a mai napra már másoknak is igyekszem segíteni abban, hogy közelebb kerüljenek önmagukhoz. Alapvetően nagyon erősen humán beállítottságú vagyok, és mindig öröm egy-egy új személyiséget, egy külön kis világot feltárni.
SF.: Sokan még ma sem ismerik el tudományágként a grafológiát. Mindeközben a hétköznapokban egyre gyakrabban használt eszköz. Szerinted mi lehet ennek a kettősségnek az oka?
P.E.: Tény, hogy a kutatások gyerekcipőben járnak azzal kapcsolatban, hogy milyen összefüggés van az agytevékenység és a kézírás között. Bár azt mindannyian tudjuk, hogy minden egyes mozdulatunk, gesztusunk az agyunk által vezérelt, így a kéz kifinomult mozgásai is tulajdonképpen innen erednek.
Szerintem a hagyományos tudományos szemlélet kissé száraz és mindig objektív, bizonyítható számadatokra, eredményekre igyekszik támaszkodni. Persze sok tudós nyitott és sokan elismerik, hogy vannak az életnek olyan területei, amiket a klasszikus eszközökkel nem lehet feltárni. Például ki tudja megmondani, hogy miből tevődik össze a személyiség? És miért nem használjuk az agyunk teljes egészét?
A gyakorlat viszont azt mutatja a grafológiával kapcsolatban, hogy működik. Így nem kell feltétlenül elutasítani csak azért, mert a “nagykönyvben” nem tudományágként van bejegyezve. Érdekes például, hogy az aláírásunkkal hitelesítünk minden dokumentumot, mert tudjuk, hogy az csakis az egyénre jellemző. Ez igaz a kézírásra is.
A testbeszéd jelentőségét már sokan elfogadják és tudatosan alkalmazzák a mindennapokban. Tulajdonképpen a kézírás szintén papírra vetett gesztusok sorozata, amely – mivel egy fizikailag megfogható lenyomat -, mérhető és műszerekkel vizsgálható.
SF.: Milyen grafológiai elemzéseket különböztethetünk meg? Mikre ad választ a grafológia?
P.E.: Alapvetően nyolc fő területet vizsgálunk egy teljes személyiségképben. Ezek az önmagunkhoz való viszony, a kapcsolataink működése (szociabilitás), az érzelmi életünk, az ösztönterületünk, a motivációink és az energiáink kezelése, beosztása, a munkavégzésünk módja valamint a mentális képességeink. Mindez nagyjából 130 tulajdonságot fed le, amelyekre a grafológia konkrét válaszokat tud adni. Az elemzések abban különböznek, hogy milyen területekre koncentrálunk.
SF.: Például milyen főbb területekre koncentráltok?
P.E.: Az egyik fő irányvonal a pályaorientáció, vagy a pályaválasztási tanácsadás. Itt fiataloknak tudunk segítséget nyújtani, hogy milyen irányba induljanak, tehetségükhöz és beállítottságukhoz mérten.
A mentálhigiénés grafológia például akkor tud segíteni, ha az illető úgy érzi, elakadt az életében, nehéz döntés előtt áll, vagy visszatérő kapcsolati problémáinak nem látja az okát. Például a kisgyerekek, kamaszok problémái ide sorolhatóak.
A párkapcsolati grafológia két ember viszonyát vizsgálja. Így feltárható, hogy melyek a kényes pontok, a nagy eltérések, vagy épp a nagy egyezések.
Másrészről a munkahelyi grafológia főképp a munkaerő-kiválasztásban hasznos. Ilyenkor a munkáltató konkrét elvárásainak megfelelően bizonyos kritériumok mentén vizsgáljuk a személyiséget: pl. mennyire megbízható, jó csapatjátékos-e, mennyire precíz, stb. Továbbá a csapatépítésben és a karriermenedzsmentben is nagy segítség lehet egy ilyen típusú elemzés.
SF.: Mit vizsgálsz egy-egy kézírás elemzésekor?
P.E.: Lehetetlenség felsorolni, hogy mennyi jellemzőt nézünk végig, de például, ha csak a betűket említem; nézem az alakjukat, a magasságukat, a szélességüket és az egymástól való távolságukat.
Vizsgálom az írás egészét, a ritmusát, a sebességét, legvégül pedig az apró elemeket jól felnagyítva. Többnyire itt rejlenek az igazán érdekes „elszólások”, amelyeket tudattalanul vetünk papírra.
Ha minden egyes jellemzőt lemértem, az iskolában tanult normához viszonyítom. Itt a kulcsa a grafológiának, hogy mennyiben tér el az ott tanultaktól az adott kézírás. Ebben mutatkozik meg ugyanis a valódi egyéniségünk.
SF.: Mennyire befolyásolja az elemzést, hogy milyen lelkiállapotban íródott az adott szöveg?
P.E.: A hangulataink mindig benne vannak. Feldobott hangulatban megnőhet a betűméret, a dőlés ingadozása. Ellenkező esetben, például szorongásnál, összemennek a betűk és hegyes szögesedés is mutatkozhat. Ezeket saját magunkon is észrevehetjük, ha kicsit odafigyelünk a kézírásunkra.
SF.: Meg lehet-e hamisítani egy írásképet? Vagyis félre tud-e vezetni egy grafológust a szövegíró?
P.E.: Ez már az írásszakértés területe, ami külön szaktudást igényel. Annyit azonban én is mondhatok, hogy hosszú távon nagyon nehéz megváltoztatni a kézírásunkat, sok-sok gyakorlást igényel. Azonban egy jó írásszakértő felismeri, hogy két írás egy kéztől származik-e. Vannak olyan pici jelek, amelyeket nem tud „kiölni” magából az írást megváltoztató személy, ezek csak és kizárólag rá jellemző formák.
Ha bármilyen, további kérdésetek felmerül a grafológiával, vagy akár a konkrét elemzésekkel kapcsolatban, forduljatok bizalommal Perák Eszterhez. Hamarosan további cikkeket is olvashattok a témában az oldalon.