Egy hosszú hétvégére Prága városa a fények városává változott. Negyedik éve rendezik meg a cseh fővárosban a Signal Fesztivált, ahol a fényfestészet szerteágazó típusai mutatkoznak meg a köztereken, belvárosi épületeken. Világító szobrok, különböző installációk és videomapping technika váltakozik 22 helyszínen. Az október közepén Prágába látogatóknak megérte lejárni a lábukat az este 7 és éjfél között rendezett, nyilvános fesztiválon. Első írásunkban a videomapping technikát alkalmazó helyszíneket mutatjuk be.
A videomapping technikát egyre több művészeti ág kezdi el használni, már a színházi darabok esetében is előszeretettel alkalmazzák, hazánkban A Játékkészítő előadását színesítették ily módon. A kezdetekkor azonban az épületek fényfestésével indult ez az animált technika, amely sokszor az adott helyszínnel szimbiózisban alkot csodálatos művészeti remekművet.
Ezzel a technikával Prágában négy helyszínen találkozhattunk. A számomra legkevésbé tetszetős az Old Town Square-en, vagyis a város főterén található Kinský Palace épületén látható, Radugadesign által megálmodott eleven színkavalkád volt. A csodás épület homlokzatát kevéssé kihasználó mapping túl színesnek hatott, ugyanakkor formavilágát tekintve egyszerű körökből és vonalakból képezett grafikából állt. Persze beleképzelhettük, amint az aláhulló apró, színes esőcseppekből fűszálak nőnek, majd megtelik a természet diverzitására jellemző növényi és állati rengeteggel a homlokzat – ki mit képzelt az engem virágokra, hernyókra emlékeztető pontokba. Az alkotó egyébként a Voice of Figures, azaz a Számok hangja címmel illette művét. A formák egyvelege, keveredése a számítástechnika világára jellemző adatrengeteget, a bigdatát képviselte, amely az épület homlokzatán vált harmonikus egységgé.
Számomra a kategória harmadik helyezettjét a Szent Ludmilla katedrálison láthattuk. Ebben az esetben az épület adottságait már kihasználta az alkotó, Daniel Rossa, de szintén az egyszerűbb elemek felhasználásával operált. Ugyanakkor több esetben a vonalak, egyszerű formák is képesek voltak szemkápráztató együttest alkotni a katedrálissal. Az alkotás elnevezése, a Point Line Surface Solid is erre utal. Rossa az épület formáját a végigszökő vonalakkal, vagy csak egyes részek kiemelésével hangsúlyozta, míg egységének pompáját a teljes homlokzat kiszínezésével erősítette. Azt egyértelműen elmondhatjuk, hogy a helyszín adottságait ez a videomapping használta fel a leginkább.
A következő a sorban (a saját értékelésem szerint) a külön a fesztivál idejére felállított, lufira emlékeztető dómban volt. Egy hatalmas felfújt golyó, amiben 360 fokos vetítések mentek. Itt már 190 koronát kértek belépőnek (2000 Ft körül), és ezért egy 10 perces vetítést láthattunk. Ez a tíz perc azonban megérte az árát. A helyszínen két vetítés váltakozott: a Hiden Tower és a Morphogenesis elnevezésűek. Mi a másodikra váltottunk jegyet, amely azokra a biológiai folyamatokra utal, amelyek során az organizmusok különböző alakokat öltenek. A különböző geometriai formákból egy török páros alkotott olyan áramlást, amely magával húzza a nézőt. Can Buyukberber és Yagmur Uyanik már az első pillanattól egy másik világba kalauzolt minket. A közönség felett örvénylő testek és fénycsóvák beszippantottak minket, és ezzel céljukat is elérték, rávilágítottak a természeti elemek közötti kapcsolódásra.
Végül az első helyezést az egyetlen 3D-s alkotás nyerte el. Ennek azonban nemcsak a technikának köszönhető térhatású élmény az oka, hanem maga az animáció elemei is. A Tigrelab egy 8 felvonásos vetítést álmodott meg a Kampa parkban található Tyršův dům-on, amely számunkra ismeretlen élőlényeket mutatott be. Itt is belépőt kellett fizetni, de csupán 50 koronát (kb. 500 Ft), amiért cserébe a régről ismerős kék-piros 3D-s szemüveg is járt. A teremtmények megalkotásakor nemcsak a kreativitása szárnyalt az alkotóknak, hanem az épület adottságait is kihasználták. Néha megnyílt előttünk a fal, máskor hosszú, kígyószerű alakok suhantak elő az ablakokból, megint máskor óriás szemek bámultak ránk. Ennek a videomappingnek nemcsak a változatosság, az épülethez igazított megvalósítás és az állatok sok esetben fényhez történő kötése volt az erőssége, hanem a magas színvonalú grafikai kidolgozás is. Egy-egy sárkányszerű kúszó-mászó pikkelyein úgy csillant meg a fény, mintha megérinthetnénk, vagy épp úgy láttuk, mintha az orrunk előtt kapna el egy buborékot egy kígyó.
Prága épületei a videomapping segítségével új életre keltek. A csodálatos technika segítségével egy új világ tárult a közönség elé, akik kurjongatással és tapsviharral köszönték meg az élményt az alkotóknak. Reméljük, jövőre találkozunk ugyanitt. Hamarosan egy újabb beszámolóban olvashattok a fesztivál installációiról is.
A kiemelt képet készítette: Jan Tichý