Néhány napja csak, hogy véget ért az idei LMBTQ filmfesztivál. Első alkalommal szervezték meg az egy hétig tartó eseménysorozatot, immár önállóan, különválasztva a nyári Budapest Pride Fesztiváltól, mondván: „kinőtte magát onnan”. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer témájú filmek tucatjával várták a legkülönfélébb szexuális beállítottságú nézőket.
Ebben az évben immár 20. alkalommal került megrendezésre a program, így ünnepélyes köszöntőbeszéddel és néhány külföldi támogató kedves szavaival indult útnak az egy hétig tartó rendezvény. Rengeteg érdekes esemény volt fellelhető a filmfesztivál ideje alatt. Többek között a témával foglalkozó filmek vetítése az, ami végigkísérte a mindennapokat, amelyek többsége meleg és leszbikus témával foglalkozott, de előfordult transznemű ember életét bemutató mű is. Emellett több, hasonló hangvitelű könyvet biztosítottak az érdeklődőknek, amelyeket bárki kedvére átlapozhatott a helyszínen, vagy vásárolhatott belőle. Nyitó- és záróbulik kísérték végig az első és utolsó pár napot, hétköznap pedig beszélgető esteket szerveztek különböző témákról. Mindez három budapesti, hangulatos mozi termeiben és előterében zajlott, ami sokkal családiasabb környezet nyújtott, mint a bevásárlóközpontok legtetejében ülni századmagunkkal egy tucatfilmen. A fesztivál központja a Toldi mozi volt, de a Művész moziban és a Hátsó Kapuban is játszottak filmeket. A filmfesztiválon kívül is érdemes benézni ezekre a helyekre, hiszen sokszor teljesen különböző filmkínálattal állunk szemben, mint a plázabeli moziműsoroknál.
Összességében mindenkinek ajánlom legalább egyszer a filmfesztivál meglátogatását, még ha nem is tartozunk az LMBTQ emberek közé. Tegyük félre előítéleteinket! Ha ez sikerült, akkor egy sokkal hangulatosabb estében lehet részünk, mint azt valaha is gondolnánk.
