Füllesztő hőség, angol szintipop együttesek és látványos előadások jellemezték a Sziget Fesztivált augusztus 15-én. A fiatalos Years and Years egy hatalmas koncertet adott, a Kaiser Chiefs hozta a várt szintet, Sia pedig egy nem mindennapi színpadképpel örvendeztette meg a fesztiválozókat.
Immár több mint két évtizede a Hajógyári sziget minden augusztusban átalakul egy álomvilággá. Szemkápráztató világítások, elborult és kreatív perfomanszok, extravagáns bulizók és világszínvonalú zenei koncertek színesítik a Sziget mesevilágát. Idén is közel száz installációval találkozhatunk a Fesztiválköztársaság különböző negyedeiben, legyen itt szó egy hatalmas, futurisztikus űrkompról, egy virágokból összeeszkábált gorilláról, világító PET palack sárkányról vagy egy felnőtt óriás hintalóról. Az Art of Freedom pályázat keretében a világ minden tájáról érkeztek pályamunkák, melyek a legvadabb elképzelésinket is felülmúlják. Az Art Zone negyedben kiválóan lehet pihenni két koncert között, a mesebeli tisztáson kifeküdhetünk a hatalmas tojások közé, vagy leülhetünk egy nem mindennapi mozgó libikókára. Ez a szeglet minden évben feltölt, tényleg olyan mintha Csodaországban járnánk. És nem csak egy-egy negyed, de az őket összekötő kis utak is káprázatosak, főleg napnyugta után. Ilyenkor ezernyi fényszikra veszi körül a Sziget lakóit, az összevisszaság pedig egységet alkot, egy olyan “békeszigetet” képezve, ahol bármi lehetséges.
Fotó: Mudra László
Ebben az évben megfogadtam, hogy nem csak a Civil sátrakat nyargalom át délután, hanem a koncerteken kívül megnézek egy előadást is. A Cirque du Sziget tökéletes választásnak bizonyult. Itt napközben két hatalmas sátor és egy szabadtéri színpad felváltva kínálja a világ minden tájáról érkező cirkuszművészeinek látványos és magával ragadó produkcióit, este pedig ámulatba ejtő tűzzsonglőr show zárja az egész napos mutatványsorozatot. Hétfőn kora este a Miss Dolly társulat lépett föl, előadásukban keveredtek az akrobata mutatványok, az érzékiség, a humor és az abszurditás.
A Szigeten számtalan művészeti produkció közül választhatunk, mégis a zenei felhozatala miatt emelkedik ki társai közül. Kora délután már dübörgött a Nagyszínpad, a londoni elektropop trió, a Years and Years egy hatalmas bulit nyomott le a tikkasztó hőségben. A 2015-ös év kétségkívül az ő nevüktől volt hangos, hiszen a BBC Sound of 2015 listáján hozzájuk köthető a legtöbb eladott bemutatkozó lemez Angliában. A 2013 óta trióként működő csapat jobbnál jobb, rendkívül slágeres kislemezzel és okos klipekkel vezette fel a debütáló Communion anyagot, melynek megjelenésekor már a nemzetközi rádiók egyik kedvence volt a zenekar. A Years & Years szintipopjában egyaránt keverednek R’n’B-s és house-os elemek, de mindezt elképesztően fülbemászó és slágeres hangszerelésben tálalják élő előadás közben is. Az énekes, Olly Alexander végig pörögte a koncertet és irtó cuki volt, nincs rá jobb szó. Egyértelműen látszott, hogy élvezte az egészet, felvett egy zászlót a közönségből és azzal ugrabugrált több számon keresztül. Felcsendült a King, a Take a Shelter, a Desire, sőt még egy Katty Perry feldolgozás is. Annak ellenére, hogy ez volt a bevezető nagykoncert, nekem ez jött be a legjobban, a tömeg végig tombolt és plusz dícséret jár az énekesnek, mivel többször magyarul köszönte meg a fesztiválozók lelkesedését.
Mivel a 30 fokos, párás levegő és a táncolás kicsit kifárasztott minket, ezért a Kaiser Chiefs koncert nagy részét az árnyékban ülve vészeltük át. Az angol indie rock-banda a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának punk- és new wave-mozgalmából erőt merítve lett az utóbbi időkben az Egyesült Királyság egyik legautentikusabb és legkedveltebb csapata. Az énekes, Ricky Wilson tényleg egy igazi szórakoztató frontember, többször is megénekeltette a népet és a kicsit lassabb kezdés után csak úgy süvítettek egymás után a slágerek, a Ruby-t még a legfáradtabb földön fekvő fesztiválozók is dúdolták.
Egy gyors pizzaszelet evés után elindultunk az A38 sátor felé, ami tényleg hatalmas. Itt lépett fel kicsivel este 8 után a skót szintipop trió, a Chvrches. Mostanában ők az egyik legizgalmasabb produkció, amivel a kortárs popzenei színtéren találkozni lehet: a debütáló The Bones Of What You Believe lemez egyszerre volt friss, izgalmas és emlékezetes. A 27 éves Lauren Mayberry és két zenésztársa már körbeturnézták Európát és az Egyesült Államokat, a hatalmas várakozást követően 2015 szeptemberében jelent meg második nagylemezük. Az elektronikus dallamok becsalogatták a tömeget az A38 sátorba, ami annak ellenére, hogy tényleg óriási, teljesen megtelt.
A nap nagy húzóneve egyértelműen az ausztrál dalszerző-énekesnő, Sia volt. A 40 éves Sia Furler közel 20 éve folyamatosan foglalkozik zenéléssel, az utóbbi években lett nemzetközileg is megkerülhetetlen szereplője a popzenei színtérnek, a hatalmas áttörést a 2014-es 1000 Forms of Fear lemez hozta meg neki, köszönhetően az olyan hatalmas slágereknek, mint a Chandelier, a Big Girls Cry vagy a Diplo-val közös Elastic Heart. A show jó fél órás csúszással kezdődött és ami utána jött, az egy nem mindennapi élmény volt. Sia rendszeresen elrejti arcát a közönség elől, ezt tette most is, szinte alig láttunk belőle valamit, viszont hipnotikus hangja betöltötte a teret. Művészien megkoreografált jelenetek elevenedtek meg a színpadon, olyan érzésem támadt, mintha egy színházi előadás szemtanúja lennék. Éppen ezért érzem azt, hogy ebben nem volt annyi energia, amit egy zenei koncertől elvárnék. Tényleg gyönyörű volt a színpadkép, de nem volt kapcsolat a közönséggel és én ezt hiányoltam. Ezzel nem voltam egyedül, pár szám után igen nagy tömeg kezdett el szállingózni a sör pultok felé.
A hétfői napot megpecsételve leültünk egy nyugodt és csendes dombocskára, ahol legnagyobb meglepetésünkre életre kelt a környezet. A Nagy Utcaszínház keretében a Transe Express Mú című előadás részesei lettünk. A lélegzetelállító produkció egy varázslatos utazásra invitál, ahol a víz alatti mélység legmélyebb bugyrain, tűzön és levegőn át követhetjük a társulat tagjait. A fellépők monumentális elemek, színészek, akrobaták, táncosok, zenészek és fények segítségével mutatják be a négy alapelemet. Az egész produkció hihetetlenül látványos és meghökkentő volt, teljesen magával ragadott, csakúgy mint ahogy ezt a Sziget teszi velem minden évben.
fotók: sziget.hu
