Site icon Socfest

A Birodalom visszavág – kritika nem Star Wars rajongóknak

A második részben Luke, Leia, Han és a többiek tovább harcolnak Darth Vader és a birodalom sötét erői ellen. Egyre több dolgot tudunk meg az erő működéséről, a jedivé válás rejtelmeiről, két szereplő egymásba szeret, és valakiről kiderül, hogy valaki másnak az apja.

A lázadók a Halálcsillag elpusztítása után egy Hoth nevű havas bolygón rejtőzködnek, de a birodalmiak észreveszik őket és támadást indítanak. Nagyon látványos csatajelenetnek lehetünk tanúi, a sötét erők katonái birodalmi lépegetőkkel üldözik a lázadókat. Ezek hatalmas, emberek irányította gépek, egy tank és egy elefánt kereszteződésére hasonlítanak, és magas, oszlopszerű lábakon cammognak. A lázadók kis cirkálókon száguldozva próbálják kábellel körbetekerni a lépegetők lábát, hogy feldőljenek és felrobbanjanak. Időközben Leia eldönti, hogy elhagyják a bolygót, mert az már nem biztonságos. Luke azt a parancsot kapja a látomásként megjelentő Obi-Wan Kenobitól, hogy egy másik bolygón keresse meg Yoda-t, ő lesz a mestere, aki majd megtanítja a jedi-ségre. Skywalker így R2-D2-val indul útnak, hogy megtalálja a mestert, míg Leia, Han, Chubakka és C-3PO külön utakon járnak.

Luke valóban találkozik Yoda-val, és szorgalmasan tanul. A mester ötpercenként bombázza őt hatalmas életbölcsességekkel, például hogy nem számít, ha kicsik vagyunk, ha velünk van az erő. Az erő sötét oldala a harag, az erőszak, a düh, ezekre nem szabad hallgatni. A sötét oldal mindig az egyszerűbb, simább út, de nem ez a helyes, a jedi útja nehezebb, de erkölcsösebb, az erőt elsősorban védekezésre és a béke fenntartására kell használnia. Az összes vallás, sőt a new age irányzatok is ezt mondják, hogy a gonosz valójában ugyanannak a szeretetnek a negatív minősége, de nem különbözik attól, csak azért nyilvánul meg, mert rosszra használjuk az alapvetően pozitív energiát. Miután Skywalker egy látomás keretén belül értesül róla, hogy barátai veszélyben vannak, a kiszabadításukra indul, Obi-Wan és Yoda figyelmeztetése ellenére. Szerintük Luke még nem készült fel, és könnyen a sötét oldal rabjává válhat. Ő azonban képtelen maradni, mennie kell.

Hanék úgy döntenek, hogy elrejtőznek egy meteor felszínén található barlangban a birodalmiak elől, az odúról azonban kiderül, hogy egy vicces, Loch Ness-i szörnyre hajazó űrlény gyomra, szerencsére az utolsó pillanatban sikerül elmenekülniük. A hercegnő végre összejön Solo kapitánnyal, és befejezik azt az idegesítő huzavonát, hogy utálatot színlelnek. Han egy régi ismerősénél, Lando Calrissian-nál keresnek menedéket, a Bespin nevű bolygó légkörében lebegő Felhővárosban, azonban kiderül, hogy a fickó áruló: Darth Vader és a birodalmiak már ott tartózkodnak, és várják őket. Ám csak azért ejtik foglyul hőseinket, hogy odacsalogassák a megmentésükre siető Luke-ot. A birodalom vezetése ugyanis rájön, ha Skywalker hatalmas jedi-vé válik, komoly veszélyt jelent a számukra, így vagy meg kell nyerniük, vagy meg kell ölniük.

Miután Darth Vader foglyul ejtette Leia-ékat, türelmesen várja, hogy Skywalker besétáljon a csapdába. Az a terve, hogy hibernálja, de előbb Solo kaptiányon teszteli a fagyasztó berendezést. Han úgy tűnik, élve átvészeli a hibernálást. Darth megkéri Lando-t, hogy kísérje a foglyokat a hajójára, ő azonban az utolsó pillanatban mégis Vader ellen fordul, és kijuttatja a hercegnőt és társait a gonoszok fogságából. Darth Vader eközben megtalálja Luke-ot, és hatalmas fénykard-csata keretében megpróbálja rávenni, hogy álljon át a sötét oldalra. Ennek érdekében még a fiú kezét is levágja, majd közli vele, hogy ő az apja. Luke a mélybe veti magát, majd a hercegnőék csodával határos módon megmenekítik, a küzdelemnek azonban koránt sincs vége.

Amikor Luke előtt feltárul Darth Vader kiléte, egy mindannyiunk által megtapasztalt félelmet él át: hogy az a dolog, amitől a legjobban irtózunk, valójában bennünk is megtalálható, bennünk is fellelhető a gonosz, a jó és a rossz küzdelme tehát nem is odakint zajlik, sokkal inkább a saját lelkünkben. Darth Vader meg az igazi, jellemtelen, zéró érzelemmel rendelkező anti-humánum: gázálarc-szerű maszkja van, gépi hangja, lelketlen gyilkológép. Talán az emberiség legnagyobb félelmét testesíti meg, hogy ilyenné válunk, mint ő. Ráadásul ex-jedi, ezáltal pedig Lucifernek, a bukott angyalnak az archetípusa is, de gondolom nem én vagyok az első a világegyetemben, aki a kettejük közötti párhuzamot felfedezni véli. Luke és Han karaktere nekem továbbra is elég unalmas, Leia viszont valamivel kevésbé tűnik annak az ellenszenves, rideg jégcsapnak, mint az előző részben.

Nekem még az is bevillant, hogy sok a második világháborúra emlékeztető elem. A hatalmas birodalmi űrhajók a csendes-óceáni háború monumentális repülőgép-anyahajóira hasonlítanak, a kis cirkálók pedig a róluk felszálló vadászgépekre, vagy a kisebb hajókra, tengeralattjárókra. A birodalmi lépegetők tankokat idéznek, Darth Vader maszkjához pedig talán egy gázálarc adhatta az inspirációt. Ráadásul a Galaktikus Birodalom monumentalitása, a szigorú katonai hierarchia, a Darth Vader-t övező rettegett tisztelet a hitleri Németországra is hajaz egy kicsit. Emellett pedig továbbra is jelen van a tündérmesék világa: meghatározó a jó és a rossz küzdelme, a legkisebb fiú, a szegénylegény elindul szerencsét próbálni, hogy legyőzze a sárkányt, és elnyerje a királyságot, ehhez pedig mestertől kell tanulnia, próbákat kell kiállnia, a középkori lovagi erények bajnokává kell válnia. Csodás lények segítik az útján, és ha eléggé felkészült, akkor a mindenség erői együttesen összefogva sietnek a segítségére. Már csak az a kérdés, hogy sikerül –e legyőznie a szörnyet, ami nem (csak) kívül ólálkodik, hanem belül, őbenne is.

Exit mobile version