Rengeteg kritika jelent meg a Szürke ötven árnyalatáról, így hát mi is írtunk egyet. Sokan azt mondják, hogy muszáj megnézni a nagy felhajtás miatt, de szerintem senkit sem lökdösnek be a moziba. Én ezzel ellentétben beismerem, hogy azon sok millió ember közé tartozom, akik olvasták a könyvet, és ezért kíváncsiak, hogy milyen maga a film. Sajnos, abban azonban egyet kell értenem a többi kritikussal, hogy tényleg elég szörnyűre sikerült az adaptáció.
Gyér színészi játék
Először is kezdjük a kiválasztott szereplőkkel. Anastasia naivitását valamennyire sikerült eljátszania Dakota Johnsonnak, de kicsit arra emlékeztet a megjelenése a filmvásznon, mint amikor Kristen Stewart béna esetlenséggel bújt bele Bella szerepébe a Twilightban. Viszont még ennél is kevésbé győzött meg Jamie Dornan, vagyis a milliomos Christian. Számomra még a külseje sem illik a könyvben megjelenő, domináns férfihez, de fura félmosolyai, és a kicsit sem fenyítő tekintete sem segített abban, hogy hitelesnek érezzem az alakítást.
A főhősök mellett, olyan színészekkel harangozták be a művet, mint Marcia Gay Harden – aki legalább azt elmondhatja magáról, hogy számos tévéfilmben és sorozatban játszott már korábban – vagy Rita Ora, énekesnő. Sajnos az első részben azonban vajmi kevés szerepet kaptak mindketten, Marcia két snitt erejéig lép színre, míg Rita csak egy mondatban csillogtatja meg francia nyelvtudását.
Elnagyolt történet
Amikor egy könyv feldolgozásra kerül, a néző azzal a feltételezéssel ül be a moziba, hogy a történet szempontjából fontos szereplőket és eseményeket mindenképp érintik majd, és így párosíthatja elképzeléseit a vásznon látottakkal. Tény, hogy nehéz egy 500 oldalas könyv történetét 2 órába belesűríteni, de hogy csupán egymástól független snittek, röpke történetfoszlányokból álljon az egész, az már elég nagy hiányérzetet kelt, főleg mire eljön a kettő óra vége.
Szerintem Ana és Christian kapcsolatának alakulásából pont ezeknek a történeteknek a kifejtése hiányzik. Úgy gondolom, inkább hagytak volna ki pár részt, kifejtve helyette egyeseket jobban. A történet szempontjából fontos karaktereket is szinte teljesen kihagytak, Mrs. Robinson neve ugyan felmerül, de a nagy viták körülötte, és Ana ellenszenve már kevésbé hangsúlyos. Ez azért meglepő, mert magában a könyvben sincsenek mély karakterjegyek vagy hatalmas történetmenetek, így hogy még azt is sikerült alulmúlni, az már igazán nagy teljesítmény.
Az egyetlen pozitívum a filmben a jó autók, a luxus lakás és az extravagáns hobbiként használt helikopter és a vitorlázórepülő voltak. Akik szeretik csorgatni a nyálukat a szép járművekre, azoknak legalább egy gyönyörű Audi R8-ast megvillantanak.
Gyenge szex jelenetek
Mivel egy erotikus regény adaptációjáról beszélünk, nagy számban láthatunk szexjeleneteket. Erre azt mondom, hogy a filmben lévő arányuk bőven elég, bár meglepően későn, csupán a 40. perc környékétől indulnak be. Inkább a minőségük a fontosabb, amivel viszont vannak gondok. Több kritikában megemlítették a rengeteg mellbimbót, amikről tényleg számos közeli kép fellelhető, vagy a megkötözött kezekről és lábakról beszéltek. A konkrét aktusról már csak két-három gyors képre futotta. A keményebb jelenetek is lágyan jelennek meg, például a korbácsolás, vagy a drámai övvel elfenekelés a sztori végén. Ezzel nincs is gond, hiszen nem egy szadomazo pornófilmre ül be tömegesen a közönség, akinek többségét úgyis maximum szoftpornót néző nők teszik ki. Ellenben az utolsó jelenetet nem tartom elég erősnek, a lány kínja nem jelenik meg igazán hatásosan.
Suta párbeszédek
A film első felében még van min nevetni, a végében viszont a drámai hatás már édeskevés. Ana részeg telefonhívása szerintem még a könyvnél is viccesebbre sikerült, s Christian Baby megszólításain is rendre felnevetett a közönség. A domináns-alávetett szerződés megtárgyalása szintén egész mulatságos. Azonban az elég kínos, ha a közönség, már kínjában röhög az olyan beszólásokon, mint például „Addig akarlak baszni, amíg azt sem tudod, ki vagy.”
Ana kis, félős megszólalásaihoz Christian megnyilvánulásai nem elég dominánsak. Valahogy az egész film kisiklott, lehet, hogy a korábban említett, egymáshoz nem kapcsolódó snittek sora okozza ezt, de hogy még a szövegkönyvet is sikerült tökéletesen elbaltázni, az már dicséretes. Ilyen félresiklott, hollywoodi alkotást ritkán látni. Nem csak Christian Grey van ötven árnyalattal elbaszva, hanem maga a film is.