A Szent Korona 70 évvel ezelőtti, utolsó, kalandos útjára kalauzol minket Kondor Vilmos: A másik szárnysegéd című könyvében. Egy a valós történelmi események szövetébe font, kitalált történetszálat követünk, amelynek középpontjában Wertheimer Miklós hadnagy, a kormányzó egyik szárnysegédje áll.
Miklós a beteg professzorral és lányával menekül el a várból, de a nyilasok hamar üldözőbe veszik. Nyomukba ered a kormányzóhelyettes elrablásakor megismert ellensége, a főváros megszállását irányító SS-hadnagy, a rettegett Otto Skorzeny is. Miklós nem tudja biztosan, hogy kiben bízhat meg, katonatársai között is sok a német-szimpatizáns. Rokonait sem szeretné veszélybe sodorni, így nem igen számíthat senkire. Miklósék saját leleményességüknek és egy barátnak köszönhetően jutnak ki a fővárosból.
Hősünk egy rátermett, szívós, esetenként frappáns, néha azonban lassú felfogású ifjú, ám sokat tapasztalt, angolbarát katonatiszt, aki folyamatosan megoldási terveken agyal. A ludovikás katonai kiképzés és szellemiség áthatja a személyét, akinek saját becsületének és a korona által képviselt ország egységének megőrzése a célja. Ám amikor az események drasztikus fordulatot vesznek, a hatalom pedig a németek és a nyilasok kezébe kerül, Miklós sorsa kilátástalanná válik.
A menekülés során átélt izgalmak a második világháborús témájú, amerikai kalandfilmekbe illő akciójeleneteket idézik. Kivéve, hogy Miklósnak nincsenek bajtársai és csak magára számíthat. Hazája legfontosabb jelképének megóvása létfontosságú az ország és a saját jövője szempontjából. Kelly hőseivel ellentétben Miklósnak már semmije sem marad a becsületén kívül, nem teheti meg, hogy küldetésével kudarcot vallva hozzájárul a harcok folytatásához és hazája elpusztulásához. Magyarország sorsdöntő napokat él át, a német megszállás nem ütközik ellenállásba, a katonák Szálasira tesznek esküt. Wertheimer dezertőrré válik.
A fordulatokban bővelkedő, pörgős történet a két világháború közötti magyar társadalom végnapjain zajlik. Miközben a világ kifordul sarkaiból, minden összeomlik, az országban harcok dúlnak, amelyek lerombolják a fővárost. Az emberek nem roppannak össze, próbálják tovább élni zavart, szerény és félszeg mindennapjaikat. A pesti úri vacsorák hangulatába, a filmvásznon tündöklő dívák bájába merül Miklós képzelete, miközben vagy egy füstös kiskocsmában szűk, nyilas egyenruhában ülve lapít, vagy a kilométereket róva réved az út elé.
„Amikor Miklós történetét írtam, filmeket kerestem a korból, hogy lássam azt a valóságot. És egy plakátra bukkantam, rajta Muráti Lili szép arcával, ravasz mosolyával. Ez történt Budapesten, hirdette a film címe … A szereplők kedélyes együgyűséggel élik életüket, bárokba járnak , táncolnak, egymásba szeretnek. Ahogy azt kell. Muráti Lili pedig gyönyörű a filmben, a hangja búgó és izgató, mosolya igéző — olyan nő, aki egy Miklós korában járó fiatalemberre nagy hatást tehetett.” – írja blogján Kondor Vilmos.
A másik szárnysegéd, tehát egy kitalált személy, akinek története során betekintést nyerünk a német megszállás korabeli Magyarországába. A könyv cselekménye országunk egy válságos korszakában játszódik, amikor a hazaszereteten és a becsületen egy nemzet jövője múlhat. A szerző bőséges kutatásain alapul a történet, amitől kitalált szereplői még valóságosabbnak tűnnek. Ajánljuk mindazoknak, akik kedvelik a valós történelmi eseményeken alapuló kalandregényeket.