Elena Ferrante A felnőttek hazug élete, Grecsó Krisztián Vera, Szabó Magda Az őz, Mózes egy, huszonkettő, Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre… Feltehetnénk a kérdést, mi a közös e klasszikus és kortárs művekben, mi az a kontextus, amelyben megállják egymás mellett a helyüket. Mi az alapvető különbség a mai gyerekek és szüleik gyermekkora között? Léteznek olyan mondatok, amelyeknek súlyát egy életen át cipeljük? Hogy lépett a Netflix a beszélgetések helyébe? Juhász Anna Szalonjának októberi estjén erre kaptunk választ Döbrösi Laura színművész, Tari Annamária pszichológus és Hidas Judit író segítségével.
Lassan sötétedik, a kávézó óriási üvegablakán át látom, ahogy egyre csak szállingóznak a vendégek a bejárat felé, mindannyian maszkban. Hamarabb érkeztem, így nyugodtan figyelhetem a Szalon, a közönség, a közösség dinamikáját. Így éri el a tekintetem Annát, aki éppen az est témájának szakértőjével beszélget, de nem mulasztja el üdvözölni a belépő vendégeket. Miután mindenki megtalálta a helyét, el is kezdődik a közös gondolkodás.
Iskolai szorongások, félelmek, lányok közötti rivalizálás, beilleszkedés utáni vágy, saját magunk szépségének megkérdőjelezése, az önbizalom megingása, szégyenérzet a saját testünkkel kapcsolatban, talajvesztés… Csupán néhány, de annál meghatározóbb és megrázóbb esemény, amely végig kíséri a felnőtté válásunkat, és amely sokunk számára egyáltalán nem ismeretlen, olyannyira, hogy akár egy életen át tartó teherré is válhat, amelytől nem tud szabadulni annak hordozója. De említhetnénk a generációs kapcsolatokat, a szülői szeretet kimutatásának elmulasztását vagy a szülői hősképben való megrendülést. A már említett kötetek mindegyike e témákkal foglalkozik különböző módon, stílusban és szemszögből.
Ők lesznek a vírus-generáció?
A mai gyerekeknek az alapvető problémáik mellett a vírus egy újabb ok lehet a szorongásra. Tari Annamária hangsúlyozta, sok múlik azon, hogy a szülő mit gondol, hogyan reagál a helyzetre, milyen érzelmi légkörben élnek ezekben a hetekben.
–A felnőttek nem tudják, de a gyerek közben mindent lát.
Látja, a szüleik hogyan reagálnak a hullámokban érkező akut krízisre, és várja, hogy milyen konfliktuskezelő és problémamegoldó stratégiákat vetnek be.
Ebben a helyzetben, a jelenlegi valóságban nagyon komolyan kell venni a gyerek szorongását és érzéseit, nem szabad lekicsinyelni a problémáit, hiszen az ő világában egy elmaradt koncert azonos mértékű probléma lehet, mint a szülőnek a munka elvesztése.
Hidas Judit szerint nem mehetünk el a tény mellett, hogy Ferrante milyen lenyűgözően képes megidézni a kamaszkori lelkivilágot, holott a hetvenes éveiben járhat a titokzatos írónő.
–Valószínűleg magából építkezik, és mélyen kitárja egy tinédzser lelkét a történetben. Látjuk a csalódottságot, amikor a gyerek felfedezi, hogy a szülei nem olyanok, mint amilyennek hitte őket. Ez egy erős élmény a felnőtté válás során, és minél korábban történik meg, annál traumatizálóbb. A könyvben a lány az apja iránt érzett imádata fordul át valami egészen másba, és felfedezi, hogy amit eddig szépnek és jónak látott, valójában mennyire ingoványos talaj. Ez sokak számára ismerős érzés.
Majd rátértek a személyes emlékekre, a saját átélt valóságokra. Juhász Anna bevallotta, hogy nagyon szorongó kislány volt, aki nem mert kiállni a többiek elé az iskolában, sok időbe telt megtalálnia a biztonságot. Ez, a biztonság megtalálása ma is, sokaknak alapvető probléma más-más okokból, és jellemzően sok gyerek életéből hiányzik a „lezárás”, amivel a helyükre kerülnek a mozaikok és megérthetik saját múltjukat, megtalálhatják a magyarázatokat.
Fotó: Lettner Kriszta
–Hiába élünk a legnagyobb jólétben, ha az alapvető biztonságérzetük hiányzik a gyerekeknek. Mi is a valódi intimitás? Ez ma számtalan kapcsolatban egyáltalán nincs jelen. Lehet, hogy egy pár például nagyon jól el tud csevegni egymással egy barátjukról, de hogy egymás felé forduljanak, és mély beszélgetésbe kezdjenek, az már problémás és ezáltal igen ritka a kapcsolatokban. És ha ez az intimitás a szülő-gyerek kapcsolatból hiányzik, ha a gyerek nem tudja kifejezni, hogy mi a problémája a szüleivel, mert ők elutasítják a negatív érzéseit, az egy traumatizált lelki állapotot tud kialakítani. Gondoskodik a gyerekéről, vesz neki ruhát, de ha gondja van, nem tudják megbeszélni. A valódi intimitás akkor jön létre, ha meg tudom osztani a nehézségeimet a másikkal, ő megérti és nyitott rá. Ez ad valódi biztonságérzetet. – magyarázta Hidas Judit.
Időnként kinézek az utcára, az óriási üvegablakok előtt meg-megállnak a járókelők, kíváncsian, olykor meglepődve néznek minket. Bevallom, nem csodálkozom.
Groteszk látványt nyújthatunk: egy kávézó tele maszkban üldögélő emberrel. De a furcsaság mellett látniuk kell az örömteli hangulatot, hogy az elmúlt hónapok – és a jelen – viszontagságai ellenére el tudtunk jönni az estre, és töltődhetünk.
Néhányan talán a kihallatszódó nevetésre figyelnek fel, hiszen a komoly, érzelmileg mély beszélgetést gyakran színezik humoros történetek, ironikus közbevetések és kis családi anekdoták…
Döbrösi Laura
Döbrösi Laura felolvas egy-egy részletet a könyvekből. Először Ferrante, majd a két Szabó Magda kötet… Szokatlanul hosszú szövegeket választottak a mai estéhez, de nem bánom, fürdőzöm a szavakban, a történetben, hagyom, hogy Laura kissé érdes, de mégis tisztán csengő hangja megidézze előttem a szereplőket.
Könyv mint generációs kapocs
Tari Annamária szerint ma a kisgyermekes szülőknek rendkívüli odafigyelést kell tanúsítaniuk, mivel a mai gyerekek egy felgyorsult világban nőnek fel, a külső impulzusok száma végtelen, így olyan kapcsolatot kell kialakítani a gyerekekkel, hogy érezzék a bizalmat és elmondhassanak mindent – még a hibákat is.
Tari Annamária és Hidas Judit
Az említett könyvek segítenek megmutatni, hogy adott esetben mi nem stimmel egy kapcsolatban, rávilágít olyan alapvető hibákra és problémaforrásokra, amelyek (majdnem) minden kamasz életében megjelenhetnek. Ha felnőtt fejjel olvassa valaki, egyfajta generációs kapocsként is szolgálhatnak, hiszen beleláthatunk a gyerekek, kamaszok fejébe, gondolatvilágába és problémakörébe.
–Azért is fontos erről beszélni, mivel
egyre kevesebb energia jut az érzelmek átélésre, inkább kikerülik az emberek,
megspórolják a vele járó munkát, hiszen sokkal jobb leülni egy film elé és „leengedni” egy hosszú nap után, mint beszélgetni. Ezért hasít a Netlix és a hozzá hasonló tartalomgyártók.
– Sokszor érzik úgy az emberek, hogy a másikra odafigyelni szintén egy feladat a nap végén. Ez a fajta érzelmi fáradtság a gyorsaság következménye, sokkal óvatosabban kellene bánni az energiákkal, hogy a nap végén ne két zombi menjen haza egymáshoz. – összegezte gondolatait a pszichológus.
Az est végén, mielőtt elégedetten hazaindult volna a közönség, Juhász Anna boldogan felhívta a figyelmet a következő est fontosságára: a Szalon immár tíz éve működik nemhogy töretlen, de egyre nagyobb sikerrel, amelyet november 18-án egy gálaesttel ünnepelnek meg a Karinthy Színházban. A meghívott vendégek között van Grecsó Krisztián, Dés László, Törőcsik Franciska és Prieger Zsolt, Bereményi Géza és Járai Márk, Vecsei H. Miklós is, Nyáry Krisztián, Pajor Tamás, Karinthy Vera, Szalóki Ági és Tóth Krisztina. Kivételes este lesz, ebben biztos vagyok.
Juhász Anna, Tari Annamária, Hidas Judit
Fotók: Lettner Kriszta
