Te tudtad, hogy Budapesten kívül mennyi csodás, alíg ismert település rejtőzik szerte Magyarországon? És azt, hogy milyen mesébe illő vidék öleli körül őket? Magyarország egyáltalán nem kicsi, főleg akkor, ha lábnyomokban méred.
Budapesti lakos vagyok születésem óta. A rohanó város, a sűrű hétköznapok és a nyüzsgés nem szokatlan számomra. Ha valahova mennem kell, és nem gyalog szeretnék, hanem mondjuk tömegközzel, rendelkezésemre áll számtalan busz, villamos, troli, metró és a vonat is. De ahogy a nóta is szól, én hétvégenként felmegyek a hegyekbe, mert a sok gond összegyűlik, a természet viszont kikapcsol és feltölt energiával. Ebben a cikkben bemutatom nektek az eddigi legkedvesebb túra pontjaimat néhány szóban, és remélem, hogy Ti is felkeresitek ezeket a helyeket.
Mecsek
Tudom, nincs közel Pécs, de hidd el, hogy érdemes utazni. Nálam az első helyen szerepel a Mecsek, habár ritkán jutok el oda, annál nagyobb öröm, amikor ott barangolhatok. Két teljesítménytúrát említenék meg a tájegség kapcsán: Szuadó (március körül rendezik), és Éger-völgy (október 23.). Mivel az egyik tavaszi a másik őszi, időjárás függvényében pont a természet ébredését és elmúlását figyelhetjük meg. Egyik kedvenc lelőhelye a szúrós csodabogyónak, ami egy örökzöld, és nem mellesleg védett növény Magyarországon. Legalább három féle mohát fedeztem fel eddig, az általam kitalált neveik: csillagmoha, bolyhos- és szőrösmoha. Valójában fogalmam sincs a fajtájukról, de némi kutatómunka után arra a következtetésre jutottam, hogy nem is baj. Nekem jó így, végtére is nem vagyok botanikus. De van még illatos hunyor, rengeteg bükkfa, tölgyfa, gyertyánosok, kövi rózsát is láttam már, valamint medvehagymát. Valószínűleg még nagyon sok minden mást is, amiket nem ismerek név szerint.
A növényvilágról átnyergelve a “honnan is nőnek ezek” címszóra, a talajban leginkább szén, mészkő és uránérc van. Ennél a pontnál említeném meg, hogy Kővágószőlős határából indult a magyarországi uránércbányászat (1957-1997), érdemes a Mecseki Bányászati Múzeumot is meglátogatni. Vannak csodaszép szurdokvölgyek, mint például az Éger-völgy, de ha kedveled a barlangokat, nagyjából százat kutathatsz fel itt.
Konkrét helyek, amiket még érdemes megnézni: Babás-szerkövek, Sasfészek, Zsongorkő, Misina-tető (rajta magasodik a TV-torony Pécs fölé), Zengő (a Mecsek legmagasabb pontja [682m]). Plusz egy túra, ami még éppen Mecsek: Fekedi keresztutak.
Karancs-Medves, Cserhát
Salgotajrán neve hallatán általában nem az az első, ami eszébe jut az embernek, hogy a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet pontosan ott terül el. Pedig ha azon túl tekintünk, hogy iparváros, a környéke igazán szép. A Salgó-vár Salgóbányától nem messze található, 625 méter magasan helyezkedik el egy bazaltkúpon. Tőle nem messze a személyes kedvencem, a Kis-Salgó, közismertebb nevén a Boszorkánykő van. Csodaszép, lemezesre töredezett bazalttálca, ahonnan tiszta időben remek kilátás nyílik a fővárosra és annak környékére. Somoskőre is érdemes átsétálni, habár az már nem magyar oldalon van, de ugyancsak meglátogathatunk egy végvárat és a somoskői bazaltorgonát. Hozzá kapcsolódó teljesítménytúrák: Karancs-Medves, Bazalt.
A Cserhát mellé szokták sorolni az imént említett Karancsot, valamint a Gödöllői-dombságot is. Én konkrétan Galgagutára mentem, ami nagyjából 60 km-re van Budapesttől, a község részben magyar, részben szlovák nemzetiségű. Érdemes megnézni az evangélikus templomot és a tájházakat. Aztán vesd bele magad a természetbe, irány a Nagy-hegy, ahol andezitömlés látható. Javaslom utad folytatását egészen Szanda váráig, ahol újabb andezitömlések várnak, és természetesen a vár, ahonnan tiszta időben egészen a Pilisig ellátni. Idekapcsolódó túránk nemes egyszerűséggel az Andezit névre hallgat.
Bakony
Baromi sokat lehet róla mesélni, hiszen a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Igyekszem rövidre fogni a sztorikat. Még nagyon az első túráim közt volt a Bakony 25, ami Herendről indul. Ha még nem tettétek meg, akkor látogassátok meg a herendi Porcelánmúzeumot, érdemes. A túrával kapcsolatban nagyon elénken él bennem a mai napig, ahogy a fák közti ösvényen gyalogolunk lefelé a mélyúton, és közben körbevesz minket a medvehagyma erdő. A másik, ami miatt nagyon emlékezetes, hogy egy-két helyen az aljnövényzet majdnem hónaljig ért.
Kincsesbányára azért is érdemes ellátogtani, mert van egy hatalmas víztározója, egyébként meg a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalatának központja volt. Átfolyik rajta a Gaja-patak, és a Bakony egy másik arcát mutatja. Ide tartozó túránk a Kincsesbánya.
Közkedvelt kirándulóhely a Cuha-völgye, a környéken sokféle gyalog- és biciklitúra-lehetőséggel találkozhatunk. Maga a Cuha a Duna jobboldali mellékvize Magyarországon, meredek sziklafalak között kanyargó vadregényes szurdokvölgye Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye között húzódik. Minden évszakban más és más, én a Bakonyi Mikulás túrát javaslom december elején.
Vértes
Pont a szélibe szúrták le Csákvárat, amely fazekasságáról híres, de itt található meg az 1780-ban épített Eszterházy-kastély, és a Vértes Múzeum is – mindkettőt érdemes felkutatni. Rengeteg barlangot fedeztek fel, de ebből csak kevés “járható”, a Csákvári-barlang a harmadik leghosszabb a Vértesben, és őslénytani leletei miatt lett híres.
A második leghosszabb a Gánti-barlang, és ha már Gánton jársz, időzz egy kicsit. Itt kezdődött el a magyarországi bauxitbányászat külfejtésben, amit a mai napig lehet látni. Olyan, mintha az ember egy vörös sivatag mellett gyalogolna el. Visz erre kijelölt túraútvonal is, a gánti földtani tanösvény, amely a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumtól indul.
A Vértessomlói-barlang egy fokozottan védett barlang, a Vértes leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja. Vértessomló közelében érdemes még megnézni a Vitányvárat, a Vértes északi lejtőjén emelkedő, szabálytalan ötszög alakú várat, melynek kapuja a nyugati, legmeredekebb oldalon helyezkedik el.
Ide kapcsolódó teljesítmény túrák: Vértesi barangolások, Velence.
Balaton-felvidék, Tihanyi-félsziget
Ha Balaton-felvidék, akkor Tanúhegyek. Az én kedvenc kúpom a Gulács, a Tapolcai-medence egyik tanúhegye. Magassága 393 méter, vulkanikus eredetű, bazaltból épül fel, és eléggé omladékos az alja – egykor bányásztak útépítési célból, amelynek a “sebeit” még őrzi a hegy. Érdekességképp a hegy alja meredekebb, mint az oldala. Elindulunk egy őserdő-szerű ösvényen, utána mintha vasúti töltésen gyalogolnánk meredekem felfelé, aztán ellágyul az út és felcsavarodunk a hegytetőre. Szép idő esetén jó kilátás nyílik a Balatonra és a szemközti Badacsonyra.
A Badacsony a Balaton két öble közé magasodik a maga 437 méterével. Oldalát különféle laza üledékek borítják, tejete felé szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli parton fekvő Fonyódra, illetve Fonyód–Alsóbélatelepre látunk rá. Ide fűződik a legkellemetlenebb felfelé menetelős emlékem, avagy a Bujdosók lépcsője. Összesen 464 lépcsőfokból áll, pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) nevezték el.
Tőle nem messze található a Szent-György hegy (417 m), oldalán hatalmas bazaltorgonákkal. A Tóti-hegyen (347 m) ugyan kilátó nincs, mégis körbe látni az egész vidéket a tetejéről. A Csobánc (376 m) tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza, pontosabban annak romjai. A Halápból sajnos nem sok maradt – az 1912-1980-as évek között folytatott intenzív bazaltbányászat során a hegy jelentős részét elhordták, viszont a megmaradt peremrészről szép panoráma nyílik a Tapolcai-medencére, a Csobáncra és a többi tanúhegyre.
A tanúhegy földrajzi fogalom, egy felszínforma: egy terület felszínének valamilyen módon lepusztult, eredeti magasságát és rétegződését kőzetanyagának keménysége révén megőrző, elkülönülő kiemelkedés
A Tihanyi-félsziget Magyarország első tájvédelmi körzete. Átlagosan 2 km széles, és túlnyomóan mocsaras földnyelv kapcsolja a szárazföldhöz, amely csak 6 méterrel emelkedik a tó szintje fölé. Maga a félsziget összesen 5 km hosszú és a legnagyobb szélessége 3.5 km, partjait meredek dombsor alkotja, mely az egész félszigetet övezi. Tájegységei: Csúcshegy (235 m), Óvár, Hármashegy, Apáti-hegy, Nyereg-hegy, Kiserdő-tető, Szarkádi-erdő, Gejzírmező, Belső-tó, Külső-tó. További látnivaló természetesen a Tihanyi Apátság és a Levendula-ház – de én első sorban a Külső-tavat ajánlanám a figyelmetekbe.
Idekapcsolódó túráink: Tanúhegyek nyomában, Téli Tihany.
A felsorolásnak még mindig nincs vége, a következő cikkben kitérek többek közt a Soproni-, Zempléni- és Kőszegi-hegységre.
Segítségemre voltak: WikiPédia, Pécs hivatalos honlap, funiQ, TTT honlap, balcsi.net