Melyik az a sportág, amelyet fiataltól idősig bárki, korosztálytól függetlenül játszhat? Melyik az a sportág, amelyet akár a saját nappalinkban is professzionális szinten űzhetünk, mint a világbajnokságon? A feltett kérdésekre a válasz: a darts.
A darts angol eredetű játék és sport. Néhány száz éves történetre tekint vissza, az első írásos említés a XV. századból származik. A legenda szerint egy angol íjász megelégelte, hogy a téli hónapokban a gyakorlás során mindig átfagyott, ezért kellemesebb módot keresett az edzésre. Levágott pár darabot a nyílvesszőjéből, elvonult a közeli pub melegébe, és ezeket a lerövidített nyilakat dobálta egy falra akasztott farönkszeletbe. Melléállt egy másik íjász is, aki megpróbált az előzőnél jobb eredményt elérni, és ezzel megszületett a vetélkedés, a sport. A darts világméretű elterjedése az angol kultúra térhódításával párhuzamosan zajlott; az Újvilág felé hajózó Mayflower fedélzetén is játszották, csakúgy, mint a brit gyarmatokon. Ezek után nem meglepő, hogy a ma is érvényes szabályok alapjait Nagy-Britanniában fektették le a XIX. században.
Lássuk, mi is a játék lényege. Először is szükség van egy kör alakú céltáblára, valamint nyilakra. Kétféle nyíl létezik, fémhegyű, valamint műanyag hegyű. Természetesen az előbbi a hagyományosabb, utóbbi csak a technika fejlődésével alakulhatott ki a múlt században. A dartsot ennek megfelelően két szakágra osztjuk, a steel-re és a soft-ra. A fémhegyű dartok esetén olyan táblára van szükség, amely jól tartja a nyilakat, ugyanakkor kihúzás után nem marad benne nyom. Ezt a két kritériumot csak speciális anyaggal lehet teljesíteni. Manapság a minőségi táblákat szizálból, egy Dél-Afrikában honos növény egyenlő keresztmetszetű rostszálaiból készítik. Egy tábla kb. 16 millió szálból áll, amelyeket 10 tonna nyomással présel az összetartó acélszalag. A műanyag felszerelések megjelenése nagy lökést adott a sportág popularitásának, egyrészt, mert ez legtöbbször gépesítéssel párosul (elektromos dartskészletek, játékgépek), így az embernek nem kell sokat vesződni a pontszámítással, valamint általában olcsóbban is hozzájuthatnak. A tábla beosztása természetesen megegyezik a steel-ével, csak itt lyukacsos műanyaglapok alkotják a játékfelületet. A nyilak hegye minden esetben cserélhető, az esetleges törések miatt.
Néhány szó a szabályokról: A táblát a talajon merőleges felületre kell rögzíteni, közepének 173 cm (egészen pontosan 5 láb 8 hüvelyk) magasságban kell lennie. A dobás előírt távolsága 2 méter 37 cm (mintegy 8 láb), amit dobócsíkkal szokás kijelölni. Egy játékos 3 nyíllal dobhat, miközben mindkét lábának a dobóvonal mögött kell lennie. A táblán 20
szektoron + a bullon (a tábla közepe) lehet pontot szerezni. A szektorokon két körgyűrű halad át, a külső a dupla, a belső a tripla sáv. Ezeken a helyeken az adott szektor pontértékének 2, illetve 3-szorosát kapja a játékos. A steel dartsban azok a nyilak érnek pontot, amelyeket a dobás után a táblából kihúznak, a soft esetében az „amit a gép megad”-elv érvényesül.
A közismertebb játékok a következők: ’01-es; leggyakoribb altípusa az 501-es, melyben 501 ponttal indul a játékos, és pontszámát minél hamarabb 0-ra kell csökkentenie. A befejező dobásának duplának kell lennie. Amennyiben egy körben több pontot dob, mint amennyi a pontszámának 0-ra csökkentéséhez kell (vagy 1 pont maradna a levonások után), akkor visszakapja a kör előtti pontszámát. Az nyer, aki legelsőként éri el a 0-t. Az 501-es teljesítéséhez egyébként minimum 9 nyíl kell, ritka és igen szép teljesítmény, ha valaki véghezviszi ezt a bravúrt. A Round The Clock játék azt takarja, hogy a számokat 1-től 20-ig sorban ki kell dobni. A nyertes az, akinek ez legkevesebb nyílból sikerül. Nehezített formája, ha csak a dupla, vagy csak a tripla területek számítanak. Talán a legélvezetesebb dartsjáték a cricket, amelyet minimum 3-an érdemes játszani. Ekkor a tábláról csak a 15, 16, 17, 18, 19, 20, bull szektorok vesznek részt a játékban. A feladat mindenki számára, hogy háromszor eltalálja mindegyik mezőt. A dupla és a tripla értelemszerűen 2, illetve 3-szorosan számít. Ha valaki háromszor eltalált egy szektort, ezzel „lezárta” azt. Ha újfent eltalálja, már szerezhet pontot is. Mindaddig működhet ez, amíg az összes játékos le nem zárja az adott mezőt. Megtörténte után ott további pontszerzésre nincs lehetőség. A győztes, aki leghamarabb kidobja az összes mezőt, és eközben a legtöbb pontot szerzi. Nehezíteni úgy lehet, hogy megkötjük a szektorok kidobási sorrendjét.
Ahhoz, hogy valaki jó darts-játékos legyen, fontos a testhezálló technika kialakítása. A dobás fizikája a következő: A nyíl eldobás után parabolikus pályát követ, csakúgy, mint egy kő. A röppálya lehet magasabb vagy alacsonyabb, attól függően, milyen erővel dobták el a dartot. A megfelelő dobásnak pontosan ezen a parabolikus pályán kell kivezetnie a dartot gyorsítás közben, és garantálnia kell, hogy a dart a kéz elhagyása után is folytatni tudja útját ugyanezen a pályán. Elvben minden lehetséges pálya leírható a karok tökéletes mozgatásával. A helyes mozgás elsajátítása hosszas és kitartó gyakorlás eredménye.
A sportágban egyedülálló módon két „párhuzamos” világbajnokságot is tartanak, amelyet két külön szervezet rendez meg, az egyik a Professional Darts Corporation (PDC) meccsei, amiket minden évben december közepe és január első napjai között tartanak, a másik a British Darts Organisation (BDO) vb-je, ami rendszerint január elején zajlik le, 9 nap alatt. Ezeket az eseményeket tv-nézők milliói szemlélik szerte a világon, és ámulnak, ahogy a „nagyok” félelmetes pontossággal szórják a 180-akat. Aztán pedig ők is odaállnak a dobócsík elé…