Gyuszi ül a fülben. Ezzel a címmel rendez beszélgetést a Rózsavölgyi Szalon Bodrogi Gyulával arról, hogyan lett egy néptáncosból a Nemzet Színésze. A december 7-én, 18:00-kor kezdődő, Kalmár György vezette interjúból megtudhatjuk, hogy a főzést és vadászatot is kedvelő művész a színpad mellett filmekben és színészpedagógusként is bizonyította tehetségét. Legemlékezetesebb alakításai a televízióhoz kötődnek. Érdemes művész, Kossuth-díjjal, és két alkalommal Jászai Mari-díjjal is kitüntették.
Budapesten született 1934-ben. Pályáját néptáncosként kezdte, 1951-től három évig a SZOT együttesének szólótáncosa volt. 1954-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, diplomáját 1958-ban kapta meg.
Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, 1996 és 2002 között pedig a Vidám Színpad ügyvezető igazgatója, 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. 1975 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
A pályakezdő Bodrogi Gyula elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is, ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta. Rendezőként is szívesebben nyúlt a habkönnyű, elsősorban zenés darabokhoz.
Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott.
Emlékezetes filmjei a Házasságból elégséges (ebben akkori felesége, Törőcsik Mari volt a partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? Második felesége is szakmabeli, Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő.
A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka. Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, elnyerve a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban.
A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris és Magyar vándor című filmekben.
Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a showműsoroknak és kabaréknak.
Nagyon szeret vadászni, hobbijáról 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre.
1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet kapott. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a Nemzet Színésze. 2012-ben a Prima-díjat és a Prima Primissima Közönségdíját vehette át.