A Ruttkai Éva-emlékgyűrű idei kitüntetettje, Csőre Gábor színművész lett, aki a Lumpáciusz Vagabundusz című előadás után vette át a titkos szavazással neki ítélt elismerést a Vígszínház színpadán 2014. december 30-án este. A díjátadót követően megkérdeztük milyen érzés ismét elnyerni a díjat.
Ruttkai Éva kétszeres Kossuth-díjas színművésznő, a Vígszínház vezető művésze emlékére lánya, Gábor Júlia könyvtáros alapított elismerést. A díjat 1987 óta minden évben a Vígszínház társulati tagjai szavazzák meg annak a színművész kollégájuknak, aki az adott évadban a legkiválóbb alakítást nyújtott a színház saját bemutatóiban. A díjkiosztót azért december 30-án tartják, mert az 58 évesen elhunyt Ruttkai 1927. december 31-én született.
Az idei évben a Lumpáciusz Vagabundusz című előadás befejezését követően, este 9 óra 30 perckor vette kezdetét a díj átadása. A színpadon Marton László, a Vígszínház főrendezője köszöntötte a tapsrend után az ülve maradt közönséget és a megjelent sajtómunkatársakat. Időközben mögötte felsorakozott a színház társulati tagságágának zöme, Fesztbaum Béla színművész, az előző évi díjazott pedig megkezdte a szavazatok számlálását. Hagyományosan a közönség előtt számolják össze a voksokat, a “strigulázás” pedig mindig a legutóbbi győztes feladata.
2014-ben a Vígszínház társulata titkos szavazással Csőre Gábor színművészt választotta a Ruttkai Éva-emlékgyűrű elismertjének. A 43 éves művész meglepetten vette át az díjat. Mészáros Márton kollégánk beszélgetett a színésszel a díjátadót követően.
Nagyon megtisztelő és megható, hogy a kollégáim közül a legtöbben rám szavaztak. Azt hiszem, az elismerést egy általam nagyon szeretett alakításnak, a Toldi című monodrámának köszönhetem, amelyet teljesen egyedül játszom. Gyakorlatilag csak zenészekkel és animációval vagyok színpadon, így mondhatni teljesen egyedül csinálom másfél órán keresztül az előadást. – osztotta meg velünk Csőre Gábor.
A művész azt is elárulta, hogy kifejezetten jól esik neki az elismerés annak fényében, hogy számtalan általa is fantasztikusnak vélt alakítást látott az elmúlt hónapokban.
Ha mondhatok ilyet, szinte nem feltétlenül tartom magamat megérdemeltnek az elismerésre a többi kollégám alakításainak a fényében. Lukács Sándor például félelmetesen jó A Mester és Margaritában, de Mészáros Máté, vagy éppen Járó Zsuzsa is éppúgy simán megérdemelhette volna a díjat, ahogy a szavazatokból kiderült. Úgy látszik, egy-egy századmásodpercnyi eltéréssel értünk célba – summázta benyomásait Csőre Gábor.