A Madách Nemzetközi Színházi Találkozó keretén belül számos kelet-európai társulat vendégjátékát láthatjuk Budapesten.
Gogol: A REVIZOR
Március 26-án Gogol Revizorját láthatjuk a Nemzetiben, Oroszország leghíresebb színházi akadémiájának, a MHAT Iskolastúdiónak harmadéves hallgatói előadásában. A fiatal színészek a klasszikus mű egészen friss olvasatát mutatják be, mintha egy mai kisvárosi, orosz klubban találkoznánk Gogol mai nyelven megszólaló, groteszk figuráival. Vicces, mégis megdöbbentő, a mondanivalója sosem megy ki a divatból.
ZÉRÓ LITURGIA
Szintén Március 26-án látható a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vendégjátéka Dosztojevszkij A játékos című műve nyomán. Az 1756-ban alapított színház Oroszország legjelentősebb társulatainak egyike. Az előadás a művész lét logikájából fakadó szenvedélybetegséget állítja a középpontba, amely az ember lelkét és személyiségét – még Dosztojevszkijét is – teljes egészében maga alá gyűri.
Viktor Asztafjev: ELÁTKOZOTTAK ÉS MEGGYILKOLTAK
Március 27-én a Moszkvai Művész Színház vendégjátékát láthatjuk Viktor Asztafjev azonos című regénye alapján. A 2. világháború mindennapjairól, az emberi helytállásról és az érzelmek erejéről szól a szuggesztív látvány, ami zenei elemekben bővelkedő, hagyománykövető, ám mégis egy újító előadás.
Muhaned Al Hadi: CAMP (Tábor)
A darabot szintén a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó keretében láthatjuk a Bagdadi Nemzeti Színház előadásában március 28-án a Nemzetiben. Különleges színházi csemegének ígérkezik a 2013 őszén először megrendezett, a Bagdadi Nemzetközi Színházi Fesztiválon a legjobb rendezésért és a legjobb színésznői alakításért díjat nyert posztmodern előadás. Az iraki nép által átélt érzelmi kilengéseket mutatja be a jelenlegi, kaotikus, háborús időszakban: félelem, szeretet, titkolózás és elszigeteltség. A befejezetlen karakterek érzelmei különböző helyzetekben mutatkoznak meg.
Csehov: SIRÁLY
A szlovén Tomi Janežič rendezte azt a rendhagyó előadást, amelyet az újvidéki Szerb Nemzeti Színház nagyszínpadán láthatott először a közönség. Most szintén a Nemzeti Színházban lesz megtekinthető a darab, március 29-én. A mű egy több mint hatórányi szellemi kaland, érzelmi exodus. A négy felvonás külön-külön is önálló dramaturgiai egységet képez: az első a művészet és a színház világát érinti, szinte privát beszédmodorban, a második a szerelemről, az álmodozásról szól, a harmadikban a birtoklás, mint az érinthető tárgyakkal való viszony jelenik meg, míg a negyedik az egyéni sorsok véletlenszerű alakulásáról mesél. A Sirály 2003-ban a Szarajevói Nemzetközi Színházi Fesztivál legjobb előadásának járó díjat kapta meg.
Godot-improvizációk
A kisinyovi Eugène Ionesco Színház vendégjátékát a Nemzetiben láthatjuk március 30-án, Beckett Godot-ra várva című műve nyomán. A színház első sikereit három évtizeddel ezelőtt Beckett Godot-ra várva című darabjával aratta Franciaországban, Spanyolországban és Japánban. Most erre írtak egy improvizáción alapuló előadást, a remény valamint a várakozás témájára.
Lermontov: ÁLARCOSBÁL
A Vilniusi Kis-színház vendégjátéka, Rimas Tuminas – az egyik legjelentősebb litván színházi rendező – előadása, Mihail Lermontov Álarcosbál című romantikus drámájának eddigi legsikeresebb interpretációja 30-án látható a Nemzetiben. Aram Hacsaturján szenvedélyes keringőjével, sűrű hóeséssel varázslatos világot tár elénk, Brecht és Strehler színháza, a Fellini-filmek és egy kis broadwayi vidámság hangulata keveredik ebben a különleges, romantikus világban. A commedia dell’arte stílusjegyeit is magán viselő, előadás furcsa tragikomédiába torkollik. Számos díjat nyertek világszerte, Svédország, Mexikó, Dél-Korea és Olaszország után nálunk is láthatóak.
MESÉS FÉRFIAK SZÁRNYAKKAL
A magyarok a Vidnyánszky Attila által rendezett előadással vesznek részt a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón március 31-én, 17 órától. A téma az a heroikus és sokszor utópisztikus küzdelem, amelyet az emberiség folytat tudatra ébredése óta, hogy elszakadhasson a Földtől, hogy kezével érinthesse az eget, sőt, eljuthasson valami számára teljesen ismeretlen világba. Gagarin és más szovjet űrhajósok története mögött Daidalosz és Ikarosz mítosza, Leonardo da Vinci találmányai, Ciolkovszkij utópiája, illetve a transzcendenst megtagadó materialista világ látszólagos győzelme bújik meg.
ISTENI KÖD (Brume de Dieu)
Filmvetítés Claude Régy egy teljes előadásáról március 31-én a Nemzetiben. Bár a rendező mindig tagadta, hogy a film képes lenne visszaadni a színdarab egyszeri és megismételhetetlen élményét, ezzel az egyetlen darabbal mégis kivételt tett. A mű alapjául szolgáló norvég regény főhőse, Mattis felnőttként nővére gondozásában él – képtelen dolgozni, képtelen társadalmi normák szerint létezni. Nem az emberek nyelvén kommunikál a környezetével, a madarak jeleit olvassa, lábuk nyomát homokban írásnak tekinti. A filmvetítést Claude Régy francia rendező és Jon Fosse norvég drámaíró beszélgetése követi.
Molière: DON JUAN
A bolgár Ivan Vazov Nemzeti Színház adja elő a klasszikus darabot április 1-én a Nemzetiben. A rendezőként számos díjat besepert, színészként pedig bolgár filmekben játszó Alexander Morfov hű maradt Molière szövegéhez, de a tragikus motívumokat groteszk, commedia dell’arte-epizódokkal váltja fel. Don Juan az előadásban többször is sorsfordító döntés előtt áll: képes-e megváltozni, mielőtt átlépné a nagy határt…
William Shakespeare: MACBETH
Április 2-án a grúz Tbiliszi Állami Zenés Drámaszínház Shakespeare súlyos drámaisága és archaikus szövegei helyett újító megoldások szerepelnek. A színpadon néhány pad, mint a hatalom és halál libikókája és ügyes fényjátékok szimbolizálják az élet értelmetlen mese-voltát. A színészek jelenünk politikusaira emlékeztető, hátborzongató táncot lejtő, vigyorgó kabaréfigurák. Mint valami középkori Bonny és Clyde-történet, a végén egymásba kapaszkodik a két főhős a halálban.
Kjersti Annesdatter Skomsvold: MINÉL GYORSABBAN MEGYEK, ANNÁL KISEBB VAGYOK
Az Oslói Nemzeti Színház vendégjátékát is láthatjuk. Az írónő ezzel az első regényével elnyerte a legjobb pályakezdő írónak járó Tarjei Vesaas-díjat.
“Annak a valószínűsége, hogy kétszer ugyanott csapjon beléd a villám, bizonyosan kisebb, mint ε, amennyiben ε egy mikroszkopikusan csekély mennyiség – ez volt az első dolog, amit Epszilon mondott nekem. – Ez egészen hihetetlen. Pedig nem is tudta, mennyire hihetetlen valójában, hiszen engem azelőtt egyszer sem talált el semmi, a palacknyak sem mutatott felém soha, sohasem találtak meg, amikor a környékbeli gyerekekkel bújócskázni verődtünk össze, és a karácsony előtti nagy pudingevésben sem én kaptam a mandulát. Sőt, egy idő után feltűnőnek éreztem, hogy évről évre anyának vagy apának jut, felváltva.”
“Felhőtlen nap volt, az iskolaudvar egyik sarkában álltam, egymagam, és igyekeztem úgy tenni, mintha lefoglalna, hogy megszámoljam az udvaron a köveket. Önámítás azt gondolni, hogy az ember ne lehetne magányos attól, hogy el van foglalva, de a legfontosabb, hogy senki más ne higgye, hogy egyedül érzed magad. Míg ott álldogáltam, beborult az ég, megnyílt a mennybolt, és már le is csapott a villám – az arcom közepén talált el, kétszer egymás után..”
“ALICE” – Körfutam két felvonásban
A szentpétervári Nagy Drámai Színház vendégjátékát április 5-én láthatjuk, Lewis Carroll műve nyomán. Az egyik legjelentősebb orosz színház rendezője, Andrej Mogucsij egy különleges, látomásos előadást hozott létre az Alice Csodaországban nyomán, varázslatos látványelemekkel, expresszív zenével és egyedi térkezeléssel. Csak 16 éven felülieknek ajánlott!
Danyiil Harmsz: Az öregasszony
A Rigai Nemzeti Színház vendégjátékát április 6-án tűzi műsorra a Nemzeti Színház. Danyiil Harmsz (1905-1942) az oroszországi abszurd irodalom nagy alakja, a magyar irodalomban leginkább Örkénnyel rokonítható. “Ennek az előadásnak a kulcsfogalma – a félelem. Mindenekelőtt a haláltól való félelem, de egyben attól is, hogy nem értenek majd meg, hogy elutasítanak, a félelem attól, hogy őszinték legyünk… A másik téma – a magány. Ezzel az előadással szeretnék bekopogni minden egyes magányos nézőhöz. Ám ez alkalommal ezt a nevetés, a játék, a humor segítségével teszem.” – így a rendező, Vladiszlav Nasztasev.
William Shakespeare: AHOGY TETSZIK
“Színház az egész világ…” – a shakespeare-i életmű vezéreszméje az Ahogy tetszik című vígjátékban hangzik el. Az élet színpadán minden emberre “sok szerep vár”, a születéstől az elmúlásig, a színész egy időben két világban létezik: fülel a belső hangra és cselekszik a külső világban, így ragadja magával a nézőt az emberi létezés makrokozmoszából a színpad mikrokozmoszába. Shakespeare Ahogy tetszik című drámájának színrevitele már régóta foglalkoztatja Silviu Purcăretét, aki most a Nemzeti Színház társulatával és régi munkatársaival, Helmut Stürmer díszlettervezővel, Dragoş Buhagiar jelmeztervezővel, Vasile Şirli zeneszerzővel álmodta színpadra az előadást, amelyet április 6-án láthatunk.