A Mesterhármas egy szerelmi háromszög keserédes komédiája. A szereplők fondorlatos módszerekkel igyekeznek kelepcébe csalni egymást, hogy kicsikarják a hazugságok mélyén megbúvó igazságot, nézőként pedig azon kapjuk magunkat, hogy hol együtt érzünk fájdalmukkal, hol pedig kacagunk a szerencsétlenségükön.
Átlagos hétköznap, csók, kávé, újság, majd robban a bomba: játszunk nyílt lapokkal. Valljuk be, hogy mikor, mennyiszer, mennyire, mennyi ideig szegtük meg a házastársi esküt. A házaspár Jeanne és Maxime heves vitába kezd arról, hogy kinek a bűne nagyobb. Napokra, tettekre elszámolva egymást vitáznak például arról, hogy a mennyiség vagy a minőség számít az eskü megszegésekor, azaz sok kicsi alkalom vagy egy komoly viszony súlyosabb. A vitába belekeveredik barátjuk is és hazugságok újabb sora dől le.
Mi nézők azt az örömöt kapjuk, hogy megleshetünk egy nem aprócska vitát, de mellette viselnünk kell, hogy vakon rángatnak minket is a hazugságok szövevényes szálai. A darab folyamatosan fordulatokat vág hozzánk, ide-oda rángatva a két vitázó fél között, miközben lassan közeledünk az igazsághoz. Az előadás hatásán nagyon sokat dobott a színészek beszédstílusa, ez egy erős pontja volt a játéknak. Amikor valaki dühös, igenis üvöltsön és beszéljen gyorsabban vagy, ha éppen rájött valamire és támadásba lendül ravasz módon, akkor beszéljen lágyabban, gyanakvóan. A színészek a hangjukkal remekül előadják, hogyan változnak a viszonyok és a hangulat sorról-sorra.
A Mesterhármas meg van fűszerezve egy kis humorral is, ami még rázósabbá teszi az élményt, mert néha felnevetünk, oldódik a feszültség, aztán megint folytatódnak a nehéz pillanatok, amikor csak azt várjuk, mikor mondják ki a végső szót vagy ugranak végre egymás nyakára.
Egyetlen dolog bökte a csőröm a darabbal kapcsolatban, ám az a befejezéshez is kapcsolódik, úgyhogy SPOILER VESZÉLY! Görgesd át ezt a bekezdést, ha nem akarod hallani.
Mint kiderül lényeges dolgokat nem vallottak be egymásnak a házastársak a darab elején, ami érthető, mert tényleg súlyos dolgokról van szó. Az egyik a sztori nagy fordulata is egyben, emiatt úgy éreztem, hogy a befejezés bár tényleg sokkoló volt, de olyan hatást keltett bennem, mint amikor egy olcsó amatőr krimiben egyértelműen kijelentik, hogy nem az inas tette, aztán a végén bejelentik, hogy hazudtunk, igazából az inas tette. Szóval, az elején azt mondják hamis egy állítás a csavar pedig az, hogy igazából igaz. Emberileg érthető a tagadás valóban, de a felépítés szempontjából szerintem jobb lett volna, ha nem kapunk pontos választ eleinte és inkább elszórnak néhány nyomot.
Összességében a Mesterhármas egy nagyon izgalmas színdarab. 90 perc volt, de úgy éreztem, hogy csak 15 percet ültem. A bevezetés gyors, a történet könnyen követhető (egy helyszínen, három szereplővel) és tele van fordulatokkal szóval, szerintem minden ember számára, műfaji érdeklődéstől függetlenül, élvezhető.
További információk és jegyvásárlás a Rózsavölgyi Szalon honlapján.
Írta: Eric Assous
Szereplők: Bozó Andrea, László Zsolt, Kocsis Gergely
Díszlettervező: Enyvvári Péter
Jelmeztervező: Füzér Anni
Dramaturg: Oláh Krisztina
Fordító: Oláh Krisztina
Rendező: Csizmadia Tibor
Bemutató: 2017. február 9.
