Színház

Pokémonok a Rózsavölgyiben – Pokémon Go előadás kritika

By Holcz Csaba

February 25, 2018

Menekülés a Pokémon Go világába a valós élet nehézségeiből. Ez csupán egy fő gondolat Tóth Krisztina új darabjának sok üzenetéből, de valamiért ezt emeli ki a cím. Mit találunk a clickbait gyanús név mögött? Kritika a Rózsavölgyi Szalon legújabb bemutatójáról.

Mi a helyzet a címmel?

Hatalmas hiba volt pont ezt a címet adni a darabnak. Akinek nem ismerős a játék és a szalonban elhelyezett tájékoztatólapokból keresett választ kérdéseire, annak nem mond semmit. Aki ismeri, sőt volt olyan fanatikus, mint én a divathullám csúcsán a Városligetben lófrálva, az meg végig csak azt keresi a darabban.

A cím arra utal, hogy az apa a Pokémon Go virtuális világába menekül tehetetlenségből és a rosszul alakuló életéből. Értem, de a Pokémon Go név túl sok és túl erős. Elvonja a figyelmet minden másról. Vannak ám más szálak is a sztoriban, ennél sokkal-sokkal súlyosabbak is. Tragikus emberi sorsokat ismerünk meg és rémes döntés volt egy népszerű játék árnyékába tolni őket.

A játékfüggőség, konkrét játék említése nélkül is elég lett volna. Ha jó a darab, a lényeg így is megmarad és nincs szükség ilyen nézőcsalogatóra.

Magáról a darabról

Maga az előadás – címet félretéve – nem rossz. Nem olyan ütős, mint örök kedvencem, az Istenek tanácsa vagy a dobogós helyet érdemlő Mellékhatás, de van bőven nevetés és vérfagyasztó pillanatok. Szerintem ezeknek a felépítésével sincs gond. Nem éreztem úgy, hogy valami csak úgy ok nélkül történt a sokkolás kedvéért.

Minden karakter egy egyéniség és úgy gondolom, remekül adták elő őket a színészek. Tetszett, hogy minden szereplőt könnyedén meg lehet érteni, de nem szájbarágós bemutatással ismerjük meg őket, hanem a színészi játékkal és a hétköznapi életükön keresztül. Előkerül a család múltja, tervezik a jövőt, vannak problémáik, szóval mindenki hiteles, egyedi, élő és mozgó.

Csak az a valami plusz hiányzik. A fordulat, ami miatt elgondolkozol hazafelé buszozva. Talán az volt a gond, hogy túl nyílt lapokkal játszott a szerző. Mindig látni, hogy baj van és baj lesz, ezért nem meglepő, hogy nincs happy end. A legvégén a Pokémon Go csak egy kicsi hülyeségnek tűnik, egy apró cseppnek a tengerben.

Személy szerint az javaslom, hogy olvasd el a darab leírását a Rózsavölgyi Szalon honlapján, de ne gondolj a címre. Ha így is tetszik, akkor hajrá!