Cervantes 17. századi hóbortos lovagja most az Operaház színpadán elevenedik meg, ahol a spanyol virtus lendülete és színpompája kápráztatja el a nézőt. Két felvonásban és négy részletben bontakozik ki a két fiatal szerelmi története, amelynek beteljesüléséhez Don Quijote nyújt segítő kezet.
A hazai előadás az Oroszországban 1869-ben bemutatott, Marius Petipa által koreografált és a Ludwig Minkus révén megzenésített balettet dolgozza fel. A darabban Don Quijote szerepe a háttérbe szorul, inkább a szerelmes pár történetének alakulását befolyásolja a hős lovag.
Az első részben egy spanyol kisváros piacterének forgatagában találjuk magunkat, ahol a környék fiataljai örömtáncot járnak, udvarolgatva egymásnak. Lorenzo, a kocsmáros apa vagyonos férjet szeretne a lányának, aki viszont inkább a fiatal borbélyhoz, Basilhoz menne feleségül. Ekkor érkezik meg a kétballábas Gamache (a gazdag nemes) Kitri kezéért. Lorenzo boldogan fogadja az ajánlatot, a szerelemtől fűtött Kitri azonban kicselezi ütődött udvarlóját.
Befut közben a forróvérű táncosnő, Mercedes is és a híres torreádor, Espada. Szenvedélyes táncok; bikaviadal-jelenet, tőrök között ugrálás következik. Ekkor jelenik meg a Dulcinea után sóvárgó Don Quijote, és Kitrivel való találkozásakor csodás szerelmét véli benne felfedezni. Basil és Kitri féltékenykedni kezdenek, egymás cukkolására mind más-más partnerrel táncolnak. A kocsmában megpihenő lovag kísérője, Sancho Panza fizetés nélkül próbál meg távozni. A nagy kergetőzés közepette nem veszik észre, hogy a szerelmes pár megszökött a Gamanche-nak ígért lakodalom elől. Az apát és az ügyefogyott kérőt Don Quijote akadályozza meg, hogy a fiatalok után eredjenek.
A lovag folytatja kalandos útját szolgája kíséretében, hogy megtalálja szíve hölgyét, akit most Kitri személyében látott meg. Egy cigánytáborba érkeznek, amikor a feldúlt lelkiállapotban lévő Don Quijote a szélmalmokra támad. Nem maradhatott ki a balettből sem az eredeti történet legnépszerűbb jelenete, az óriásoknak képzelt malmokkal való viaskodás, ami kiveszi hősünk erejét, fáradtan ájulva el. Megbomlott elméje azonban még álmában is játszadozik vele, Kitri a három driád egyikeként, tündérek kíséretében jelenik meg. La Mancha lovagja magához tér, miközben szolgája is rátalál, így folytathatják útjukat a lány után.
Az első felvonásban megismert párokat később egy kocsma előtt látjuk ismét gyülekezni. A játékos tánc a két férfi, Basil és Espada vetélkedésébe torkollik, amelybe mindenki bekapcsolódik, még a szenvedélyes Mercedes is. Lorenzo szolgálója közelít a kocsmához, hogy jelezze a fiataloknak, a felbőszült apa és a felsült kérő hamarosan megérkeznek. Hatalmas vita kerekedik, amelynek hevében Basil álöngyilkosságot követ el, hogy enyhítse szerelme apjának szívét. Don Quijote is megjelenik, aki kényszeríti az apát, hogy adja áldását a fiatalok frigyére. Amikor Lorenzo végül beadja a derekát, Basil „csodálatos módon” életre kel.
Az utolsó színben visszamegyünk a kis városka főterére, ahol a pár esküvőjét ünnepli a tömeg. A friss házasok romantikus táncot járnak éppen. Minden vendég befut, még Don Quijote is, aki a lány fátylát kapja jutalmul a segítségért. A fináléban egymást követik a szólisták, végül közös tánccal zárul a balett.
A hazai koreográfiát Ifj. Harangozó Gyula, Pongor Ildikó és Fajth Blanka dolgozták ki. A csodás spanyol légkört megidéző díszletet Csikós Attila, a színes, kihívó jelmezeket pedig Vágó Nelly tervezte. A karmesteri feladatot (nagy meglepetésemre egy hölgy) Csányi Valéria látta el.
A táncosok több szereposztásban is fellépnek, de az általam látott darabban Kitrit – Radinya Dace, Basilt – Majoros Balázs, Espadat – Bajári Levente, Mercedest – Pazár Krisztina, Don Quijotet – Szirb György, Sancho Panzat – Katona Bálint, Lorenzot – Hommer Csaba, Gamachet – Komarov Alexandr játszotta.
A képek a Magyar Állami Operaház honlapjáról származnak.