Világhírű atomfizikusok szoros, baráti kapcsolata

A dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg szoros munkatársi és még szorosabb baráti kapcsolatot ápolt egymással. A második világháború kitörésével minden megváltozott: 1940-ben Németország lerohanta Dániát, ők pedig barátokból hirtelen elnyomóvá és elnyomottá lettek. Heisenberg a náci Németország atomprogramjának vezetőjeként az atombomba feltalálásán dolgozott. A kutatások azonban lassan haladtak. Vajon Heisenberg egyszerűen csak tévúton járt vagy szándékosan szabotálta a munkát, hogy ne kerülhessen tömegpusztító fegyver Hitler kezébe? Milyen morális döntéseket kell és lehet meghozni egy tudósnak saját és az emberiség érdekében? Michael Frayn valós eseményeken alapuló okos és érzékeny színműve, amely 2000-ben elnyerte a legjobb drámának járó Tony-díjat, egy különös találkozáson keresztül keres választ ezekre a kérdésekre.

Mi lett volna, ha elkészül a titokzatos német csodafegyver, a pusztító atombomba, aminek híre a második világháború végén terjedt el Megfordította volna végül a háborút? Átrajzolta volna a világtérképet? Ma már tudjuk, hogy a „wunderwaffe”csak propagandafogás volt. Pedig az atomprogramban kiváló szakemberek dolgoztak…

A dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg az atomfizika kutatásának úttörői, a kvantummechanika megalapítói. Szoros munkatársi viszonyukon túl baráti, szinte apa-fiú kapcsolat volt közöttük. Minden megváltozott azonban, amikor 1940-ben Németország lerohanta Dániát.  Országaik hadban álltak, a kommunikáció megszakadt köztük. De tudtak egymásról. Bohr tudta, hogy Heisenberg a náci Németország atomprogramjának a vezetője; feladata, hogy feltalálja az atombombát, amit bevethetnek az ellenséges országokkal – akár Dániával – szemben is. A kutatások azonban lassan haladtak. Vajon azért, mert Bohr nélkül Heisenberg tévúton járt? Vagy Heisenberg szándékosan szabotálta a német atomprogramot, hogy ne kerüljön tömegpusztító fegyver Hitler kezébe? És tudott-e róla, hogy mindeközben Los Alamosban – többek között a náci diktatúra elől menekülő Bohr közreműködésével – egy másik nukleáris fegyver készül, amely aztán, mintegy 220.000 ember halálát okozva, lezárta a második világháborút?

1941-ben Heisenberg Koppenhágába utazott, hogy találkozzon Bohrral, s a két fizikus közös sétát tett, hogy ne tudják  lehallgatni a beszélgetésüket. Vajon miről lehetett szó köztük? Erre keresi a választ Michael Frayn, aki valós események darabkáiból építette föl színdarabját, amely egy újabb nagy találkozásról szól: Heisenberg, Bohr és felesége, Margrethe tekint vissza a múltra, jóval a haláluk után, de még mindig tele indulatokkal, sértettséggel, tisztelettel, szeretettel, félelemmel és kíváncsisággal egymás iránt.

MICHAEL FRAYN: KOPPENHÁGA

Fordította: MANN LAJOS

Margrethe: KÚTVÖLGYI ERZSÉBET

Bohr: GYABRONKA JÓZSEF

Heisenberg: ŐZE ÁRON

Dramaturg: HÁRS ANNA

Díszlet: ENYVVÁRI PÉTER

Jelmez: IGNJATOVIC KRISTINA

Rendező munkatársa: HORVÁTH ÉVA

Rendező: VALLÓ PÉTER

Bemutató: 2015. január 21., Rózsavölgyi Szalon