Barangolás Flandriában – első rész

Utazásunk Belgiumba vezet, azon belül is a flamand részre. Rengeteg meseszép városba látogathatunk el a környéken, ezúttal az egyetemvárosok Gent és Leuven lesz terítéken.

Ellentétben a francia oldallal, Vallóniával, itt szinte mindenki beszél angolul. Ha elakadnánk és éppen csak egy 70 év körüli nénit látunk a közelünkben, ne féljünk rákérdezni a helyes útra. A legtöbb esetben megdöbbentő, de folyékony angollal válaszolnak. A holland anyanyelvű területen a többnyelvűség nem meglepő, a legtöbb lakos holland, angol, francia és esetleg német nyelven is kommunikál.

A repülőgéppel érkezők minden bizonnyal Brüsszel közelében landolnak, így ez a város lesz a tájékozódási pont túránk során. A fapados járatok Charleroi repülőterére érkeznek, ahonnan negyedóránként, 3 euróért buszjáratok indulnak Brüsszelbe. Egyenesen Leuvennek (franciául: Louvain, de vigyázzatok nem egyezik meg Louvain-la-Neuve-vel) véve az irányt, használhatjuk a külön reptéri buszjáratokat is, amelyekre elővételben váltva nagyjából 14-18 euró a jegy.

Első állomásunk Leuven, amely a fővárostól keleti irányba, vonattal 15 percre, nagyjából 25 kilométerre található. A város területe aprócska, és egy körút határolja, azonban mára egybenőtt az agglomerációjába tartozó kisvárosokkal. Szálláslehetőség a fiataloknak a központban üzemelő hostel, az idősebbek pedig választhatnak vonatállomás szomszédságában működő szállodák közül, amelyeknek szoba árai nagyjából 50 és 80 euró között mozognak, két-három ágyas elrendezéssel.

Leuven katolikus egyetemének köszönheti hírnevét, amely a legjobb európai egyetemek rangsorában az előkelő 13. helyet vívta ki, de a világlistán is ötvennyolcadik. Külföldi diákok ezrei választják ösztöndíjas tanulmányaik célállomásának. Színes programok várják a látogatót a tanév folyamán. Belgium remek söreiről híres, így nem véletlen, hogy a városban található a világ leghosszabb kocsmájaként elhíresült Oude Markt tér, ahol az egyetemisták nyüzsgő éjszakai élete folyik. A legolcsóbb folyékony kenyér a Stella Artois, csupán 1 euróért fogyasztható, hiszen gyára itt üzemel.

A legtöbb belga városban megtalálhatók az úgy nevezett begijnhof-ok (franciául: béguinage), amelyek megjelenése a 12-13. századra tehető. Ezekben a városrészekben római katolikus apácarendeket alapítottak. A rend tagjainak lakhelyei és kápolna szobái számos városban a mai napig fennmaradtak, így Leuvenben is egy kisebb és egy nagyobb területen még ma is látható. Az épületek érdekessége, hogy továbbra is hétköznapi használatban vannak, lakóházakként üzemelnek. A leuveni nagy begijnhof házainak többségét az egyetem használja a városba látogató diákok és professzorok elszállásolására.

Bár számos látnivalót említhetnénk még, mint a botanikus kert, vagy a főtéren található régi városháza és templom épületei, de most inkább folytassuk túránkat Gent felé. Leuvennel ellentétben ez a város már jóval nagyobb, területileg majdnem ötszöröse a Stella hazájának. Mára egyeteméről és kikötőjéről lett híres, úgyis emlegetik, mint Észak Firenzéje, mivel a Gent-Terneuzen csatornán keresztül kapcsolódik a tengerhez. A város Brüsszeltől észak-nyugati irányba (Brugge felé) 55-60 kilométerre fekszik.

Belgium híres hatalmas katedrálisairól is, Gent központjában található a Szent Bavo katedrális, melynek szomszédságában további templomok találhatók, a Szent Nicolas (más néven: Belfort) és a Szent Jacob. Az UNESCO Világörökségének részét képezi a genti begijnhof is, valamint a katedrálissal szemben álló Belfort harangtornya is. A város központjában álló templomok együttesét Gent három tornyának is nevezik.

A tértől pár perc sétára található a Graslei rakpart, amely a folyó mellett fekvő kereskedő terület volt. A beérkező hajók itt pakolták ki portékáikat, a korábban kereskedőktől nyüzsgő tér, mára a parton sétáló turistáktól zsúfolt. Számos kávézó, étterem üzemel, a Gentet átszelő folyókon kis sétahajók közlekednek, melyekre szintén itt válthatunk jegyet. Mesés házak sorakoznak a parton, melyeken a belga építészetre jellemző téglából készült lépcsőzetes homlokzatok, faragott és festett díszítések váltják egymást.

A Szent Veerle térrel szemben található Gravensteen vár, vagyis Philip Alsace gróf kastélya, aki a keresztes lovagok várának mintájára építette a 12. században. Ma a felújított épületben múzeum üzemel, amely a Gentben használt kínzó és harci eszközöket mutatja be.

A csodás műemlék épületekkel, és hangulatos folyóparttal rendelkező város kulturális és szórakozási lehetőségekben is gazdag. Az itt tanuló egyetemisták számára remek klubok és pubok működnek. A város utcáin sétálva is szembetűnik a lakosság fiatalos és nyitott hozzáállása. A csatornák partjain, a házfalakon színes, vidám graffitikba ütközünk.

Ezzel flandriai barangolásunk első fejezetének végéhez értünk. Következő alkalommal Antwerpen és Brugge kerül terítékre, így kikötő városok és újabb katedrálisok pompáját ismerhetitek meg.