A Telenor által szervezett kerekasztal beszélgetésen részt vett Molnár Ferenc Caramel énekes, Kemenes Gábor, a Telenor szórakoztató szolgáltatásokért felelős osztályvezetője, Sajó Dávid, az Index újságírója és Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Stratégiai és Kommunikációs Igazgatója. A zenehallgatási szokásokról és ennek jövőjéről tartott beszélgetést Buda Márton, a Petőfi Rádió műsorvezetője moderálta.
Először a zenehallgatási szokásokról esett szó. A Telenor online közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a lakosság legnagyobb része csak háttérként szeret zenét hallgatni és közülük is legtöbben tömegközlekedés közben vagy autóban. Mostanában kevés ember ül le, csak úgy meghallgatni egy zeneszámot. A zenehallgatási szokásokat összegezve kitűnik, hogy legtöbbünk az okostelefonokon hallgatunk zenét, melyet mi magunk töltünk le az internetről. Ezt nézve nem meglepő az a tény, hogy a kérdezettek legnagyobb százaléka azt állította, hogy nem tudja, mikor vett utoljára CD-t. Felvetődik tehát a kérdés, hogyan befolyásolja ez a zeneiparban érintetteket. Legrosszabbul a zenei kiadókat és az előadókat érinti, mivel a CD-k eladása és az abból származó jogdíj egészen minimális részét képezi majd a bevételnek. Főleg az előadók bevételéről beszélek, amely manapság már csak a turnékból származó keresetből áll. Teljesen megváltoztak a feltételek, manapság először magát a dalt hallgatjuk meg, és csak aztán megyünk el az előadó koncertjére. Régebben pont fordítva volt. Most már ingyen le lehet tölteni a zenét az internetről, nem a kiadók szabják meg az árakat, hanem maguk a vásárlók döntik el, hogy mennyit hajlandóak fizetni értük.
Mielőtt még a Deezer vagy az ehhez hasonló netrádióként működő stream szolgáltatók megjelentek volna, természetesen semmit nem fizettek az emberek, hanem egyszerűen letöltötték a zenéket. A zeneipar, az ehhez hasonló online platformokkal szeretné visszaterelni a zenehallgatókat a fizetős módhoz. Ezt úgy tudja legkönnyebben elérni, hogy ha ezek a streamelő oldalak, különböző telefonszolgáltatókkal kötnek üzletet. Esetünkben, most a Deezer és a Telenor mobilszolgáltató megállapodásáról van szó. Ugyanis, aki erre a szolgáltatóra fizetett elő, most 3 hónapig ingyen hallgathat zenét az interneten, mobiltelefonján keresztül. Ennek is az a célja, hogy a promóciós időszak után az ügyfelek fizessenek elő erre a szolgáltatásra, melynek legnagyobb előnye, hogy a több mint 300.000 dal kategorizálva van. Így sokkal könnyebben meg lehet találni a kedvenc dalunkat, s miután meghallgattuk, a szolgáltató automatikusan felajánl más ahhoz hasonló műfajú zenéket is. Mindezekből kiderül, hogy egy lemez, kiadó nélkül is működik, de csak akkor, ha ilyen platformokon jelen van. Ehhez hasonlóan a közösségi médiának is hatalmas szerepe van, lásd Facebook vagy Twitter. Ha egy előadó nincs fent ezeken az oldalakon, az olyan, mintha nem is létezne. Ebből is látszik, hogy a zenésznek jó előre kell gondolkodnia.
Ezeket látva, bátran kijelenthetjük, hogy a jövő a streamelésé, és előbb vagy utóbb teljesen fel fogja zabálni a letöltéseket. Remélhetőleg előbb, mint utóbb. Pozitív jelként lehet elkönyvelni, hogy egyre többen fizetnek elő erre a szolgáltatásra, mivel ez nem egy felülről, hanem alulról irányított rendszer. Valójában ez egy meglehetősen új felfedezés, ezért még nincs igazán versenytársa a piacon. Az egyetlen ellenfele talán a Patreon rendszer lehet, mely nem más, mint egy modern kori mecénás rendszer. A működése egyszerű: előfizetünk egy kifejezett tartalomgyártónak, egy zenésznek, egy filmesnek a szolgáltatására és tőle kapjuk direktben az új tartalmakat. Reméljük, hogy ez a rendszer nem fog felülkerekedni a fentebb említett szolgáltatáson. Ehhez azonban, személyre szabottá, még személyesebbé kell tenniük a kínálatot.