Szomorúság ellen receptre írnám fel mindenkinek a Margaret Island-et. Az idén öt éves zenekarból csak úgy árad az öröm, az energia és a lelkesedés. A zenészek felrobbantják a színpadot, miközben a Duna-partot narancssárgára festi a naplemente. A Margaret Island tagjaival a váci VéNégy Fesztiválon, koncertjük után beszélgettem.
Az idei év fontos számotokra, ünnepeltek. Hogyan éltétek meg ezt az időszakot, milyen érzések vannak bennetek?
Füstös Bálint: Hihetetlen. Nagyon gyorsan történt minden, sokáig csak kapkodtuk a fejünket, hogy mennyi helyre jutunk el a zene által. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó öt év volt, és remélem, hogy még sokszor ennyit együtt tölthetünk.
Megkaptátok a Fonogram-díjat, illetve tavaly először játszhattatok a VOLT nagyszínpadán. Ezek olyan elismerések, amelyek mérföldkövek egy zenekar életében. Felülmúltátok a várakozásaitokat?
Lábas Viki: Nem voltak bennünk elvárások, csak elkezdtünk zenélni. Nagyon sok zenész meséli azt, hogy a siker, amit elér, felülmúlja a kezdeti várakozásokat. De nálunk nem ez volt a mozgatórugó, csak szeretünk koncertezni, dalokat írni, és ha ez eljut minél több emberhez, az nyilván egy nagy öröm. Hálás feladat, hogy ezt csinálhatjuk ma Magyarországon.
Füstös Bálint: Nekem vágyam volt, hogy nagyszínpadokon játszhassunk, hogy eljussunk bizonyos helyekre. De ez sokkal inkább az útnak a része, sosem szabad, hogy ez legyen a végcél. Számomra az számít, hogy egy alkotóközösségként, egy zenekarként, egy csapatként minél jobban tudjunk dolgozni. Pont ezért találtuk ki az ötödik év kapcsán, hogy különleges helyeken koncertezzünk, hogy minden koncertre egy kicsit más műsorral készüljünk. Szeretnénk frissen tartani magunkat, új kihívások elé állítani a zenekart. Ezek azok a célok, amelyekkel hosszútávon tervezni lehet.
Fotó: Hegyi Júlia Lily
A zenétek nagyon sokszínű. Ez egy kísérletezés a részetekről, vagy a zenekar sokszínűségét tudjátok így jobban megmutatni?
Törőcsik Kristóf: Ez nem egy kimondottan tudatos dolog, egyszerűen olyan dalok születnek, amik belőlünk fakadnak. Nyilván a harmadik lemeznél – ha volt ilyen koncepció- azt fogalmaztuk meg önmagunk számára, hogy szeretnénk kicsit kilépni a komfortzónánkból, és olyan dalokon dolgozni, amelyekre a közönség sem számít, legyen kicsit más stílusviláguk. Szerintem ez félig sikerült, félig nem. De nem is baj, hogy nem fordultunk ki teljesen önmagunkból.
Lábas Viki: Az mindig cél – ami az élő zenei koncerteken valósul meg és szereti is a közönség-, hogy Kurszánnak legyen egy zongorás része, az a klasszikus zenére hajaz. Daninak is mindig van dobszólója, a srácoknak is (a fiúkra mutat – a szerk.), szóval megmutatjuk, hogy mennyire sokszínű zenei stílusból dolgozunk, hogy mindig mindenki más zenei stílust képvisel egyenként, és ez adódik össze. Nem szeretnénk magunkat beszorítani semmilyen boxba, hanem a popzenén belül bármi, amihez hangulatunk van, vagy éppen amilyen flowban vagyunk. Jelenleg is dolgozunk két új dalon, amelyek teljesen más stílusúak. Szeretem, hogy úgy egységes az egész, hogy közben nagyon sokszínű.
A Margaret Island alkotó hármasa Fotó: Hegyi Júlia Lily
Van kedvenc dalotok? Amire a legbüszkébbek vagytok?
Füstös Bálint: Ez minden nap más. (nevetnek)
Lábas Viki: Nekem mindig az, amit a Kristóf énekel: Bakancslista, Bolond tavasz.
Törőcsik Kristóf: Nekem meg azok, amiket a Viki énekel. (összenevetnek)
Fotó: Hegyi Júlia Lily
Nagyon meglepődtem, hogy játszottátok az Akarsz-e játszani vers megzenésített formáját, mivel eddig pilvakeres dalt csak márciusban, az előadáson lehetett hallani.
Lábas Viki: Bálint a kezdetek óta benne van a PIlvakerben a Random Trip zenekarral. Szeretjük a pilvakeres dalokat, ezt a dalt én különösen. Voltak más versfeldolgozásaink is, például Arany Jánostól A rab gólya. Nem áll távol tőlünk ez a műfaji megfogalmazás sem.
Máshogy készültök egy ilyen kisebb fesztiválra, mint mondjuk a VOLT-ra? Van különbség? Mi születik meg bennetek ilyenkor?
Füstös Bálint: Persze. Minden koncert valamennyire más, ettől nagyon jó és izgalmas a nyarunk. A múlt hetet tudom példának hozni: több eltérő műsorú koncertet adtunk egymás utáni napokon. Már van annyi dalunk, hogy tudunk válogatni és éppen a helyszínre szabni a műsorunkat. Az első nap a VOLT-on toltunk egy igazi pörgős fesztivál settet. Másnap Pécsett egy ültetett helyszínen játszottunk, ott a lassabb dalokon volt a hangsúly, ahol fontos, hogy a szövegét értse a közönség, amit jobb ülve hallgatni.
Lábas Viki: Viszont nagyon sok múlik a közönségen. A közönség reakciói visznek minket előre, hogy mennyire fogadnak be minket, mennyire szeretnének tombolni. Nagyon együtt lélegzik a zenekar a közönséggel, az energiáival, és ez egy folytonos oda-vissza adok-kapok játék. Ha érezzük, hogy fáradtabbak, akkor próbáljuk mi is visszafogni magunkat, ha viszont benne vannak a buliban, akkor mi is még jobban felhergelődünk. Ezért is változatos ez a műfaj.
A Margaret Island csapata Fotó: Hegyi Júlia Lily
Hogy szoktatok kikapcsolni? Én mondjuk, elmegyek egy koncertre, nektek viszont – bármennyire is élvezitek- ez a munkátok. Fesztivál szezonban mivel tudtok feltöltődni?
Törőcsik Kristóf: A kikapcsolódás az, hogy bemegyünk a próbaterembe dalokat írni.
Lábas Viki: Szerintem is. (nevetnek)
Füstös Bálint: Alapvetően, persze. De nekem például fontos, hogy megtaláljam azokat az egyedülléteket, azokat a programokat, ahol egy kicsit mással tudok foglalkozni, ami ki tudja szellőzetni a fejemet. A sport például egy ilyen dolog. De közben a koncertezés is kikapcsol, mert ez az, amit a legjobban szeretünk csinálni a világon.
Margaret Island koncert a Margit Szigeten Fotó: Hegyi Júlia Lily
Milyen terveitek vannak a nyár hátralévő részére? Szülinapozás, dalszerzés…
Törőcsik Kristóf: Szerintem nagyon fontos, hogy mindig dolgozzunk valamin, mert frissen tart minket. Másfajta motiváció, mint amikor az ember elmegy koncertezni. Mindig van egy izgatottság, hogy szeretnénk az új dalokat megmutatni a közönségnek.
Füstös Bálint: Emellett még tart a Legszebb színek turné: az öt év kapcsán öt különböző helyszínen adunk koncertet. Ebből már megvolt a Margit Sziget, az Aggteleki Cseppkőbarlang, a Pannonhalmi levendula napokon egy akusztikus koncert és a Szigligeti vár, végül a Tokaji Fesztiválkatlanban zárjuk a nyarat egy szimfonikus koncerttel. A szülinapi év zárása szeptember 27-én, a Budapest Parkban lesz, amire nagyon-nagyon készülünk. Az lesz az igazi szülinapi buli!
Koncert a Szigligeti várban Fotó: Hegyi Júlia Lily
Koncert az Aggteleki Cseppkőbarlangban Fotó: Révész Patrik
