Az Ozone Mama igazi, pörgős rockzenekar. 2010-ben debütált angol nyelvű albumuk, a The Starship Has Landed. Tavasszal jelent meg az EP-je a Fonogram-díjas bandának, és megnyerték a Hard Rock Rising hazai döntőjét is. Szavazzatok Ti is és segítsetek bebizonyítani, hogy a magyaroknak igen is van helye a külföldi élmezőnyben (május 1-ig)!
SF: Az itthoni Hard Rock Rising-en győzelmet arattatok. Mi lett a folytatás?
Marci: Jelenleg bejutottunk a nemzetközi elődöntőbe, és több mint 12000 induló közül mi képviseljük Magyarországot. Ha ezen is sikerül továbbjutni, akkor nagyon boldogok leszünk. Ha minden jól megy, bizonyíthatjuk a tényt, hogy a magyar zenekarok is megállják a helyüket bárhol a nagyvilágban. Május 1. 22:00-ig folyik a szavazás, amely elérhető a Hard Rock Cafe Budapest facebook oldalán vagy a mi facebook oldalunkon keresztül. Nagyon nagy szükségünk van most a támogatásra. Aki szavaz, egy dalt kap ajándékba tőlünk, automatikus letöltés formájában.
SF: Az EP-teket most adtátok ki nemrég. Mikor jön ki a nagylemez?
Andris: Az aktuális Ozone Mama – Freedom EP nem kislemez, hanem minialbum (“EP”) négy saját szerzeménnyel és egy feldolgozás-dallal. Ez különbözik a “single” kiadványtól, ami alatt itthon a kislemezt értik, és általában ez harangozza be a következő nagylemezt. Azt, hogy a harmadik kiadványunk hosszabb, vagy rövidebb lesz, még nem tudjuk. Az első albumunkkal Fonogram-díjat nyertünk, erre a szakmai elismerésre nagyon büszkék vagyunk. Most itt az új Freedom EP, ami szintén nagyon pozitív visszajelzéseket kapott, úgyhogy nem állunk le, dolgozunk tovább. Biztosan hallani fogtok a majdan megjelenő új kiadványról is.
SF: Úgy vélitek, hogy a stílusotok egy űrt tölt be a hazai zenei palettán? Kaptok hasonló visszajelzéseket akár a hallgatóktól, akár a zenész kollégáktól?
Andris: Sok pozitív visszajelzést kapunk és nagyon örülünk is neki. Sokan mondják, hogy ilyen zenét játszó zenekar nincs itthon, ami nem feltétlenül igaz, de valóban, ez egy olyan zsáner, amely annak ellenére, hogy örökzöld, itthon mégis ritkább, mint a mainstream pop-rock, metal, indie, stb…
SF: Mindegyikőtöknek van zenei előképzettsége?
Marci: Előképzettsége nem mindegyikőnknek van, de zenei előélete igen. Vivi a Kőbányai Zene Stúdióban végzett, én komolyzenét tanultam, de mindannyian a rockzenének élünk kiskamasz korunk óta.
SF: Ki írja a szövegeket?
Vivi: Leginkább Andris, de Marcival ketten kupálják véglegesre.
SF: Vivi, már utaltál rá máshol, hogy megtanultál énekelni, hogy vokálozhass. Ez a projekt hogy halad?
Vivi: Igen utaltam rá, és haladni is fogok az ötlet kivitelezésével, de egyelőre inkább a dobolásra koncentrálok, sokat gyakorlok. Szeretnék megtanulni énekelni, de ehhez idő kell, és ezt az időt egyenlőre a dobnak szentelem.
SF: Gondolkoztatok már külföldi koncertben?
Marci: Voltunk is külföldön, a The Trousers zenekarral közös turnén Csehországban. Mindenképpen szeretnénk többet járni külföldre koncertezni, az egyik jelenlegi legnagyobb célunk, hogy a hazai koncertek mellett az ország határain kívülre is eljussunk.
Andris: Angliából például sok barátunk követ és hív minket, így nagyon szeretnénk végre kijutni hozzájuk is zenélni.
