Jubileumi koncertsorozatát a Budapest Parkban zárja a Tankcsapda egy különleges bulival. Gyere el, és ünnepeld ott a Tankcsapdát, 25 év igazán hangos optimizmusával! Ne feledd, belépés csak meghívóval lehetséges, hiszen jegyek kizárólag a Soproni Tankcsapda sör dobozának letépő fülén található kóddal nyerhetők!
Nehéz beszélnem az együttesről, mert a Tankcsapda gyerekkorom meghatározó zenekara volt. Gondolom, ezzel közel sem vagyok egyedül, mert miért lennék. Rendhagyó módon ahelyett, hogy bemutatnám a bandát, inkább leírom az én szemszögemből az elmúlt évek történéseit. Tekintve hogy csak hónapok vannak a zenekar és az én születésem között, nem 1989-től hallgatom őket, hanem ’99-től…
Valahol a Metallica, a Nirvana és a Depeche Mode közt felbukkant a Tankcsapda, amolyan első hallásra szerelem volt. Minden ismerősömet azzal nyaggattam, hogy baromira tetszik, amíg egyiküktől ajándékba nem kaptam a Tankológia névre keresztelt kazettát. A szüleim “örömére” a hifiből elég gyakran szólt, viszont a Szextárgy maxikazettát tényleg rongyosra hallgattam. Nem igazán tudták értékelni az általános iskolában, de én az elől Agyarország, hátul Baj Van! borítóképes pólóban jártam be az órákra. A legelső bőrkabátom hátát (oké, műbőr, de attól még az első…) valamelyik dedikáláson a Nyugati-pályaudvarnál lévő zeneboltban hosszú sorbanállás után írattam alá velük. A szobám ajtaján a mai napig kint van a 10 évvel ezelőtti dedikált poszter, de akadnak eltett koncertjegyek és vannak még más ereklyéim is. Baromira szerettem a Tankcsapdát, ők voltak az elsők, akik miatt elkezdett érdekelni a rockzene és a többi magyar, illetve külföldi előadó.
Bevallom őszintén, hogy az utóbbi években nem követem őket akkora figyelemmel, mint például 10-15 évvel ezelőtt – kicsit elvesztettem a fonalat, főleg miután Cserkó távozott a zenekarból. Volt egy kis stílusváltás, átalakultak a szövegek – de ez miért baj? Aláírom, hogy én is a régi albumaikat kedvelem jobban, de az újak sem rosszak, csak mások kicsit.
Amikor megláttam a Soproni Zéró reklámban Lukácsot, akkor is csak azon akadtam ki, hogy alkoholmentes sört reklámoz, nem azon, hogy valamit promóz. Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy megöregedtek és eladták magukat. Én ebben nem hiszek és nem is fogok, de osztom azt a véleményt, hogy Köpök Rátok. Alapvetően a Tankcsapda Tankcsapda marad. Vegyes érzelmekkel írom ezeket a sorokat, mert nem tudom azt állítani, mint a Depresszió-nál, hogy ugyanazt érzem, amit régen. Nekem sem jönnek be annyira a mostani dalaik, de azért még vannak olyan számok, amik igenis megmozgatnak. Nem vagyok már akkora rajongó, de továbbra is szeretem őket, becsülöm a munkájukat, és tisztelem a zenekart azért, mert hiába a sok negatívum és támadás, ők még mindig harcolnak ellenük.
Hiszek abban, hogy a zenéért és a rajongókért léteznek. Nekem sem tetszik, hogy csak sörrel lehet belépőjegyet venni, és akkor sem biztos, mert kódot kell küldözgetni, és ha nyersz, csak akkor mehetsz, de ez van. Ezzel kapcsolatban egyébként további információk: itt. A különbség köztem és a felháborodottak között, hogy engem nem érdekel. Szeptember 13-án a Budapest Park-ban zárják fennállásuk 25. évének ünneplését, aki ott lesz, ott lesz, aki nem, nem. Ennyi.