Május 25-én láthattuk, hallhattuk – valószínűleg utoljára – a japán fenegyerekeket a Club 202-ben. A pár szóban kéne összefoglalnom a koncertet: hihetetlen mennyiségű energia, jó kedv, ugrálás, sikítás, Girugämesh!
Őszintén szólva több emberre számítottam, mint amennyien valójában voltunk. Legalább is a sorban állva nagyobbnak tűnt a közönség, mint amekkora valójában volt. Viszont ennek a marék magyarnak köszönhetően szerintem kicsit családias, meghitt volt a koncert. Nem mintha annyira idős lennék, de fiatalodtam vagy 10 évet kb. 1,5 óra alatt.
Már amikor felment a technikus a színpadra és bele pendített a gitárba, pár emberből sikoly tört elő. Percre pontosan 8-kor felhangzott a bevonuló zene, és a zenekar felvonult a színpadra. Rögtön az új album névadó dalával indítottak.
A szomorú hírből kifolyólag, mi szerint a turné után feloszlik a zenekar, sajnos nyugodt szívvel nevezhetjük kettő az egyben koncertnek. Elhangzott több, régebbi dal is – a ROCKER’S a 2007-es Girugämesh albumról, a Diving Time a 2009-es Now-ról, a személyes kedvencem a 2008-as MUSIC lemezről is több szám, mint például a hatalmas ovációt kiváltó Evolution.
Hihetetlen mennyiségű energia szabadult fel egy este alatt. Satoshi (énekes) végig ugrálta a koncertet, folyamatosan buzdította a közönséget, akik egy emberként mozdultak. Visszatapsolás helyett egy szerintem nagyon kedves gesztussal készültek a rajongók: egy A4-es papírra nyomtatott szöveget emeltek a magasba.
Repült két magyar és egy Girugämesh zászló, még pár papír is, majd elbúcsúztunk a zenekartól. Eleinte kicsit tartottam attól, hogy egyedül megyek koncertre, viszont 100%-osan megérte. Tényleg, nem igazán tudom szavakba önteni, mennyire jó volt. Az alábbi dallal búcsúzom. Arigato Girugämesh!
Setlist ezen a linken.