A legenda, aki félig ember, félig szintetizátor, és zenei testvérei vagy stílszerűbben: klónjai. A francia Perturbatort és Dan Terminust, illetve az amerikai GosTot a synthwavedarkwave szentháromságának szokás tekinteni. És most mindhárman egy este: döngölő, sötét EBM nyolcbites videójáték kísérőzenébe oltva, tökéletes helyszínen, az A38 Hajón!
“A legenda, aki félig ember, félig szintetizátor” ‒ ezzel a fellengzős mondattal vezeti fel életrajzát James Kent, azaz Perturbator. Annyi tény, hogy nyolcvanas évek B kategóriás, sötét scifijeinek és horrorjainak szintis kísérőzenéjéből, chiptunetöredékekből, darkwaveből egyedi világot gyúró francia producer bizonyos körökben tényleg legenda. És zseniálisan építi saját életművét: eddigi három lemeze túlzás nélkül kultikussá vált, nem csupán ‒ az A38on régebben szintén fellépett Kavinsky által fémjelzett ‒ “retrowavenek” nevezett zene, hanem a köré épülő csodálatos vizuális kulisszák miatt.
Lemezek
- Terror 404, 2012
- I Am the Night, 2012
- Dangerous Days, 2014
- Uncanny Valley, 2016
A leginkább elkötelezett Perturbator követő szintén egy francia: Dan Terminus egyetlen interjújában vagy lemezének kísérőszövegében sem felejti el hálával és tisztelettel emlegetni Perturbator nevét. Több albumának több számában is dolgoztak együtt, és mindketten masszív élharcosai a synthwave mozgalomnak. Dan Terminus talán a leginkább “slágeres” a három előadó közül, első hallásra tényleg mintha Kavinsky varázsolna a kütyük mögött. Vibráló és pulzáló szintiszólamok, helyenként egészen diszkós effektek kerülnek elő. Slágerességét pedig jól jellemzi, hogy olyan mainstream előadók dalait is újrakeverte, mint Lana Del Rey.
Bár Terminus számára legalább olyan fontos a vizualitás, itt mégsem a fogaik között véres pentagrammot tartó halálfejek adják a főmotívumot, hanem flitteres szivárványszínben úszó szürreális városok. És persze mélyen jellemzők groteszk, kifordított, ironikus számcímei: A robotjogok egyetemes nyilatkozata, Reggeli egy replikással, vagy ahogy legutóbbi albumának címében szóviccel: A kód haragja (The Wrath of Code, ami a Wrath of God, tehát az Isten haragja kifejezés kifordítása).
Lemezek
- Stratospheric Cannon Symphony, 2014
- The Darkest Benthic Division, 2014
- The Wrath of Code, 2015
Perturbatorhoz és Dan Terminus-hoz hasonlóan a titokzatos michigani fiatalember GosT is a feltörekvő és egyre népszerűbb synthwave színtér kulcsfigurája. A széttorzított szintialapok, a brutális basszusok, a death/black/goth metal látványelemek meg is tették a magukét: a három előadót szinte egyszerre szerződtette le az egyébként extrém metálra szakosodott Blood Music kiadó. GosT-nak egyébként is van metál zenész háttere, és előszeretettel kacérkodik sátánista jelszavakkal, interjúiban például következetesen így köszön be: “All hail Baalberith!” A Blood Musicnak köszönhetően igencsak megeredt az alkotóerő: Dan Terminus és GosT is idén jelentetett meg nagylemezt, Perturbator friss lemeze pedig 2016 elejére várható.