Napjaink progmetáljának egyik legnagyobbra tartott zenekara, a brit Haken áprilisban jelentette meg legújabb, negyedik nagylemezét. A monumentális, és a kritika által is az egekbe dicsért Affinity turnéján ezúttal végre Budapestet is útba ejti a zenekar: a Dürer Kertbe tervezett program a nagy érdeklődésre való tekintettel visszakerül az A38 Hajóra.
Progmetál-ügyben nehéz látványosabb bemutatkozást mondani az utóbbi időből a hatfős brit együttes, a Haken első lemezénél. A 2010-ben megjelent Aquarius elképesztően invenciózus, hatalmas, többtételes, ezernyi hangszert, témát és ritmusváltást felsorakoztató lemez volt, amelynek rögtön az első száma, a 11 perces Point of No Return összefoglalt mindent, de tényleg mindent, amit a progresszív rock/metál fejlődése során elért. Minden volt ez, csak nem egy pályakezdő zenekar első szárnypróbálgatása. Nem csoda, hogy a kritika és a közönség meghökkenve fogadta a lemezt, hogy aztán annál nagyobb eufóriával ünnepelje.
A Haken azóta is tartja a debüttel magasra emelt tétet. Idén már a negyedik lemezét jelenteti meg, és az Affinity igazán méltó elődeihez. A korábbiakhoz hasonlóan már-már ez is konceptlemez, de anélkül, hogy a műfajban azért elég gyakori önismétlés vagy túlgondolás csapdájába esne. Úgy retró (amit már a borító is kifejez), hogy közben korszerű marad. Úgy nyúl vissza a hetvenes évek nagy progrock-hagyományához (főleg a Yes-hez), hogy közben jellegzetesen egyedit nyújt. A nagyszabású, zakatoló matekriffek, Ross Jennings briliánsra csiszolt, nagyívű énekszólamai tökéletesen megférnek a nyolcvanas évekből áthozott szintiszólamokkal, a triggerelt dobokkal (amik helyenként nem átallnak diszkóalapokat hozni!). A lemezt átszövő elektronika azonban nem takarja el a Haken jellegzetes hangzását, és legfőképpen elképesztően kidolgozott, szimfónia-gazdagságú dalait. A billentyűs Diego Tejada például két héten át bütykölte az Architect szintiszólamait – egyébként ebben a számban közreműködik a Haken régi nagy spanja, Einar Solberg is, aki a Leprousszal februárban lépett fel a Devin Townsend előtt az A38 szervezésében a Barba Negrában.
Az alig hat éve feltűnt Haken legújabb lemeze tehát igazi mestermunka, erről áprilisban Budapesten is meggyőződhetünk, hiszen végre itt is fellép az utóbbi évek egyik legegyedibb progmetál zenekara. A Haken egyik vendége a három éve már az Animals As Leaders és a Tesseract bulija után bizonyító Remi Gallego, azaz The Algorithm lesz. Gerard Depardieu padavánja a Basick Records nemzetközi felemelkedésének egyik zászlóshajója, aki a djentet, az extrém metalt, a synthwave-et és a trance-et keveri sajátos, elsőre megjegyezhető és táncolhatatlan(nak tűnő) eleggyé az elektronika és az élőzene határfelületén. A német Euroblast Fesztivál egyik rendszeres visszatérője legutóbb tavaly jelentkezett nagylemezzel, ám az A38-as fellépés a teljes életműből válogat majd, aminek a tört ütemek szerelmesei külön örülhetnek.
Az estét nyitó Next To None tavalyi debütálása az InsideOutnál az egyik legizgalmasabb bemutatkozás volt a progresszív rockzenei színtéren, hiszen ez az első alkalom, hogy Mike Portnoy (Dream Theater, Avenged Sevenfold, The Winery Dogs) fia, Max Portnoy megmutatja magát és dobtudását. Persze az A Light In The Dark a dalaival is túlmutat a családi hagyatékon, bár a gyökerek tagadhatatlanok: a lemez producere is Mike Portnoy volt, az albumon pedig vendégként közreműködik Neal Morse, valamint Ron Thal (Guns ‘n’ Roses) is. De ezen túlmutatva is elképesztő a tény, hogy egy 15-16 éves srácokból álló zenekar ilyen bemutatkozást tudott megírni, amivel méltóképp állhatnak nemzetközi porondra, és érdemelhetik ki a célközönségük figyelmét.