A zalaegerszegi Wario első, szóló kislemeze szeptemberben jelent meg Elmegyek címmel a B-pro RAPcords gondozásában. A tavalyi Pilvaker tehetségkutatón keltette fel a közönség figyelmét a Csak sírok és csak sírhatok című számával. Interjúnkban olvashattok arról, hogyan alakult eddigi karrierje és mik a jövőbeni tervei.
Socfest: Miért kezdtél el rappeléssel foglalkozni?
Wario: A 2009-es év elején kezdtem el rappeléssel foglalkozni, két barátom folyamatos zaklatására. A legfontosabb számomra a szabad véleményformálás volt. Kimondom, amit gondolok és talán valaki, valahol egyetért velem. Ez volt az egyik legnagyobb motiváció a kezdetekkor. A másik pedig a származásom. A médiában szereplő „kirakat cigányok” csak mélyebbre ássák a kialakult képet, és semmit sem tesznek annak érdekében, hogy valami pozitív sztereotípia életben maradjon a romákkal szemben. Ebben benne volt a magam kis naivsága is, hiszen elhittem a magam életigazságát: amit adsz, azt kapod vissza. Azóta rájöttem, hogy ez nagyon csekély arányban történik így. 2009-ben és az azt követő két évben folyamatosan vettünk fel zenéket, egyre több helyre jutottak el a dalaink, egyre több pozitív visszajelzést kaptunk. 2011-ben kiadtunk egy demót az addig elkészült zenékből, és lezártunk egy fejezetet. Nem volt nagy visszhangja a dolognak. Talán már bele is fáradtunk kicsit.
SF: Hogyan alakult a szóló karriered?
Wario: 2012-ben egy kedves ismerősöm szólt, hogy: “figyelj, van ez a Pilvaker verseny, nem nevezel?” Gondoltam, miért ne. Így elkészült az első szóló dalom. Ugyan nem jutottam a legjobb tízbe, de megkeresett Bire, a B-Pro RAPcordstól, hogy nincs-e kedvem elkészíteni náluk egy kislemezt. Én rábólintottam, és másfél évvel később megszületett a hét dalos EP-m.
SF: Miért tartott ennyi ideig elkészíteni a kislemezt?
Wario: A másfél év alatt két háttértár mondta fel a szolgálatot, mondanom sem kell, hogy rengeteg instrumentállal, ki nem mentett zenével és szöveggel. Ezek mellett elég korlátozottak a stúdiózási lehetőségek Zalaegerszegen, és hát ugye nem is olcsó felvételezni. Számomra olyan, mint valami zenés napló. Ha visszahallgatom őket, eszembe jutnak azok a jó, vagy épp rossz napok, amik arra késztettek, hogy írjak és zenét kreáljak.
SF: Milyen volt a lemez fogadtatása?
Wario: Nagy örömmel tölt el, hogy nagyon pozitív volt az EP fogadtatása és a rengeteg gratuláció mellett a tettlegesség is szerepet kapott a közönségnél. A megjelenést követő pár nap alatt több mint háromszáz letöltés történt. Ami ennél is nagyobb örömmel töltött el, az egy üzenet volt. Egy ismerősöm írta, hogy a Die Hard című dalomat annyira magáénak érzi, mintha róla szólna. Nehéz dolgokon megy keresztül, és segít neki a dal. Nem akarok klisé-bajnok lenni, sem Kozsó babérjaira törni, de hihetetlenül jó érzés volt olvasni, hogy a dalom támaszt ad valaki számára.
SF: Mik a terveid a jövőre nézve?
Wario: Jövőbeli terveim rövidtávon, hogy közreműködöm Dirty-D lemezén, de készül az új MAD nagylemez is. Újraveszünk a demóról zenéket, de rengeteg új dal lesz rajta. Emellett elkezdek majd dolgozni a következő szólómon is, de az még nagyon távoli terv. A fellépések szervezése okán egy keszthelyi klubbal tárgyalok. Remélem, hamarosan sikerül megegyeznünk.
