Negyedszázados a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál - Socfest

Negyedszázados a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál

Olvasási idő: 6 perc

Október 7-én indul a 25. CAFe Budapest fesztivál, amely az elmúlt negyedszázadban nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa meghatározó, összművészeti kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát. 17 nap alatt idén is több mint 100 kortárs zenei, tánc, opera, színház, könnyű- és világzenei, jazz, képzőművészeti és divattal kapcsolatos program tölti meg közel 30 helyszínen a főváros jelentős kulturális intézményeit és köztereit. Idén a lengyel kultúra, továbbá Bartók Béla máig élő öröksége kerül a fesztivál középpontjába, valamint több program is tiszteleg az ’56-os forradalom és szabadságharc hősei előtt.

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál egyik csúcspontja Krzysztof Penderecki Jeruzsálem hét kapuja című, nagyszabású kórusszimfóniájának előadása a Müpában a zeneszerző vezényletével. Penderecki, akit a ma élő legnagyobb hatású lengyel zeneszerzőnek tartanak, nem sokkal később a Zeneakadémia Nagytermében dirigálja a Bartók inspirálta Sinfoniettáját, valamint a 3. szimfónia és a Trombitaverseny című műveit. Ez utóbbit a mester a kiváló magyar trombitaművésznek, Boldoczki Gábornak komponálta, aki a magyarországi bemutatón is közreműködik.

A lengyel avantgárd zeneszerző, Henryk Górecki 4. szimfóniája alapvető létkérdések felvetésére sarkallja a hallgatót, egyszerre zengeti meg az univerzumot és szólal meg a legemberibb hangon. A kettő közötti feszültségből teremti meg a valódi drámát, melyben az élet igazságát, szeretetét hirdeti, számunkra pedig a művészet örök felelősségét sorsunk alakításában. A mű eARTh címen Juronics Tamás koreográfiájával a Szegedi Kortárs Balett előadásában kerül színre a Nemzeti Táncszínház közreműködésével.

A lengyel Cloud Theatre A Short Outline of Everything (“A mindenség rövid vázlata”) című produkciója nem kevesebbre vállalkozik, mint a világ történetének elmesélésére madártávlatból. A különleges látványvilágú – minden ízében élőben előadott – produkció a színház, a film és a legkülönbözőbb vizuális művészetek egyedi kombinációja. Szintén a lengyel tematikába illeszkedik két kiváló hárfaművész, a lengyel Zuzanna Elster és a Fischer Annie-ösztöndíjas Razvaljajeva Anasztázia kamarakoncertje, az Euridiké álma a Pesti Vigadóban.

A fesztivál nyitóestjén A kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint állítja színpadra a Pécsi Balett a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével, Kocsis Zoltán vezényletével. A Bartók Beyond Borders projekt keretében a zeneszerző szimfonikus zenekari darabjait adják elő különböző átiratokban az ensemble mini fiatal muzsikusai. A magyar mester művei szerepelnek Baráti Kristóf és Jean-Efflam Bavouzet koncertjén is, ahogy az Óbudai Kamarakórus programjában is kortárs zeneszerzők művei mellett. Horváth Csaba rendezésében a Forte Társulat és a Hungarian Studio Orchestra nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy rendhagyó koreográfiával vigye színre Bartók Béla 5. vonósnégyesét és Concertóját. Bartók jazzes újraértelmezése a Quatuor Habanera és a Porsche Art Music Program koncertjein is visszaköszön, a Bélamese pedig gyerekeket kalauzol el Bartók csodavilágába. Mindeközben a Ludwig Múzeum #Bartók című kiállításán olyan műveket állítanak ki, amelyeket a zeneszerző és népzenekutató munkássága inspirált.

Gergye Krisztián különleges rendezéssel készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából. Az Egy ünnepi színjáték – …’56–’16… című bemutató igazi összművészeti produkció segítségével viszi közelebb a mai nézőt a hatvan évvel ezelőtti eseményekhez. A zene és az irodalom párhuzamos világába kalauzol a radio_56 című koncert, olyan neves könnyűzenei előadók vezetésével, mint Mező Misi (Magna Cum Laude), Mórocz Tamás (Bermuda), Németh Juci (Nemjuci), Szűcs Krisztián (ex-Heaven Street Seven), Schoblocher Barbara (Blahalousiana), Pajor Tamás és Simon Kornél színművész.

Az Operaházban két különleges mű kerül színre egy estén: Einojuhani Rautavaara kortárs finn komponista kiemelkedő alkotása, A bánya, amelyet az 1956-os magyarországi események inspiráltak, és bányaomlás következtében a föld alatt rekedt munkások történetén keresztül mesél a diktatúra ellen lázadó közösségről. A finn zenemű mellett egy új magyar opera ünnepi ősbemutatójára is sor kerül: az Opera Déry Tibor–Makk Károly–Bacsó Péter Szerelem című filmjének adaptálására kiírt pályázatának nyertes művére. Varga Judit fiatal zeneszerző markáns eszközökkel teremti meg saját világát, melyet erősen meghatároz a Déry-novellák és a Makk-film hatása, de amelyben már egy új generáció szemén keresztül látjuk az 50-es évek történelmét.

További ősbemutatók, különleges zenei, színházi és táncelőadások is várják a CAFe közönségét. Az idén 80 éves Steve Reich amerikai kortárs szerző előtt tiszteleg művei előadásával a Kelemen Kvartett, az Amadinda Ütőegyüttes és az UMZE Kamaraegyüttes zeneakadémiai koncertjükön. Kortárs romantikusokkal találkozhatnak az érdeklődők Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjén a Müpában: Gyöngyösi Levente művét forradalmi pátosz, Orbán Györgyét irónia és nosztalgia, míg Dubrovay László zongoraversenyét transzcendens virtuozitás hatja át. Ritkán hallott hangszer, a gamelán a főszereplője annak a nagyszabású kompozíciónak, amelyet a Jáván és Balin tanult zenészekből álló Southbank Gamelan Players ad elő a Müpában a Plaid néven működő elektronikus zenei alkotópárossal. A nemzetközi zenei szcéna jeles szereplője, Tihanyi László színpadi és operai műfaji elemeket ötvöző két új egyfelvonásosának a fesztiválon lesz az ősbemutatója. A Fehér rózsa egy családi drámán keresztül, napló- és levélrészletek, szófordulatokká lecsupaszított emlékfoszlányok segítségével az emberi lélek kétféle, külső és belső hangját szemléltetik. A Vörös izzást a japán kultúra ihlette, a darab a hagyomány és a modernitás példaértékű szimbiózisát jeleníti meg. A műveket Máté Gábor rendezésében és Földi Béla koreográfiájával láthatja a közönség.

Születésről és haláról szól a szenzációs német színházi társulat – színészek, táncosok, pantomimesek, maszkkészítők, bábosok és zenészek – a FAMILIE FLÖZ vendégjátéka a Müpában. A Trafóban Kálmán Eszter A tó című művében a műfajok keverésével kísérletezve a báb- és a táncművészet találkozik. Húsz év után kerül újra színpadra Magyarországon az angol drámaíró, költő és műfordító Christopher Marlowe II. Edward című műve Alföldi Róbert rendezésében, élő zenei kísérettel Gőz László összeállításában, a főszerepben Fekete Ernővel.

A Vígszínházban a fiatal filmrendező, író, drámaíró, Kincses Réka A Pentheszileia Program című drámáját mutatják be: egy nyersen szókimondó, női szemszögből megítélt, generációkon átívelő családtörténetet. Matei Vișniec Dada Cabaret című ősbemutatója színház és zene különleges, látomásos egyvelegét kínálja. Izgalmas előadásnak ígérkezik az 1976-ban alapított olasz Teatro Potlach vendégjátéka Shakespeare’s Island címmel. A társulat a hagyományos színházi közegből kilépve, a hétköznapi terek átformálásával, épületfestéssel és modern videoművészeti technológiák bevonásával hoz létre különleges atmoszférájú és költőiségű produkciókat. Ezúttal a Shakespeare 400 jubileumra létrehozott előadásukban olyan jól ismert szereplők tűnnek fel, mint Rómeó és Júlia, Othello és Desdemona, Hamlet és Ophelia, Caesar és Brutus, akik Prospero varázslatának köszönhetően valamennyien hajótörést szenvednek egy titokzatos szigeten… Végül az Agrupación Señor Serrano társulat Egy ház Ázsiában című produkciója a 21. századot meghatározó, 9/11 utáni időszak kegyetlen popportréját rajzolja meg a Trafóban.

A klasszikus zene mellett a jazz, világzene, könnyűzene kedvelőinek is gazdag kínálatot nyújt a fesztivál. A nemzetközi sajtóban Japán legvarázslatosabb természeti tüneményeként aposztrofált jazz-zongorista, Hiromi lép fel a világszerte ünnepelt basszusgitáros, Jimmy Johnson és a dobos Simon Phillips kíséretében. Egy másik legenda, a Yellowjackets képlékeny, mindig zseniális zenészekből álló formációja ezúttal a Bob Mintzer, az alapító Russell Ferrante, Will Kennedy és Dane Anderson felállással érkezik.

A hegedűs, zongorista, harmonikás és zeneszerző Yann Tiersen, napjaink egyik legnépszerűbb francia muzsikusa, akinek a világhírt az Amélie csodálatos élete című filmhez komponált zenéje hozta el, ezúttal szólóesttel jön Budapestre. Szintén fellép a fesztiválon a jazz szabadságát a rock energiájával, a klasszikus formakultúrát az experimentális zene bátorságával ötvöző legjelentősebb francia big band, az Orchestre National de Jazz; továbbá igazi kuriózum lesz a Catch-Pop String-Strong crossover estje a Muzikumban, ahol bárki fültanúja lehet, milyen könnyedséggel váltanak át az előadók Bach zenéjéről a tradicionális balkáni muzsikára, a popzenéről a skót felföld ritmusos táncdallamaira, néha füttyszóval, énekkel kísérve a produkciót.

Az A38 Hajón ad koncertet az elektronikus alapú, táncos nu jazz egyik legfontosabb, mostanra újjáalakult formációja, a svéd Koop Oscar Orchestra, valamint korunk downtempo elektronikájának egyik leginvenciózusabb alakja, az Emancipator Ensemble. A Wintergatan az elektronikus hangzást skandináv népzenével és elképesztő hangszertalálmányokkal ötvözi, az olasz Sacri Cuori pedig egyedülálló módon idézi meg Fellini, Nino Rota és Morricone, valamint David Lynch és Angelo Badalamenti filmjeinek misztikus hangulatait és a rock-balladák világát, az amerikai bluest az olasz népzenével párosítva.

A hét fiatal rézfúvós alkotta Mnozil Brass a népzenétől a jazzig, az operettől az operáig dolgoz fel sok-sok humorral és lehengerlő virtuozitással népszerű műveket, akik Bécs, Moszkva és London után Budapesten lépnek fel a fesztivál alkalmából. A Bálnában pedig olyan egyedülálló könnyűzenei előadók és projektek hallhatók, mint a Squarepusher presents Shobaleader One, az ezúttal Senát is sorai között tudó InFusion Trio, vagy a Four Bones Quartet Bocskor Bíborkával kiegészülve.

A CAFe Budapest több, önálló tematikával rendelkező rendezvénysorozat megvalósulásában is aktív szerepet vállal. A Budapest Ritmo Magyarország legújabb világzenei fesztiválja, amelyet a 2015-ben Budapesten rendezett WOMEX sikere inspirált. A Hangvető és a CAFe Budapest által hagyományteremtő szándékkal életre hívott seregszemle idei fő témája a találkozás, a sokszor valószínűtlen, meglepő egymásra találás: örmények és törökök, franciák és japánok, romák és számik, magyarok és egyiptomiak közös játéka, amely Bartók Béla magyar, román, szerb, szlovák, török és algériai népdalgyűjtéseinek utóéletét öleli fel a régió világzenei sztárjaival, a Müpában és a mellette felállított CAFe Sátorban.

A Várkert Bazár ad otthont a Mini Fesztiválnak, amely a közelmúlt magyar zeneszerzésének szemléje, tavaly óta pedig kiegészül a legfiatalabbak (a Kodály-ösztöndíjasok) és a kiválasztott külföldi kortársak (idén a lengyel szerzők) műveinek bemutatásával is. Mindeközben az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár az irodalmat és írókat ünnepli a fesztivál ideje alatt, ahol vendég lesz többek között Nádas Péter és a lengyel Joanna Bátor is.

Harmadik alkalommal csatlakozik az összművészeti seregszemle programjához a Mercedes-Benz Fashion Week Central Europe, amelynek részeként idén is közel ötven fiatal hazai divattervező kollekcióit ismerhetik meg az érdeklődők. Az október 13-án induló Art Market Budapest nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár ezúttal lengyel művészeket állít fókuszba, és újdonságként Brazília, Dél-Korea és Namíbia is képviselteti magát a rangos seregszemlén. Mindezeken kívül pedig kiállítások is színesítik a CAFe Budapest programkínálatát: számos galéria, kiállítótér és kerületi kulturális intézmény időzítette erre az időszakra kiállításai megnyitóját, a Nyitott Műtermek Délutánja segítségével pedig a kulisszák mögé, a műtermekbe is bepillanthatnak az érdeklődők.

További információk a rendezvény weboldalán és Facebook-oldalán.