A középiskolai történelemtanulást dobja fel az Átrium Film-Színház NézőKépző programsorozata. 4+1 alkalmon dolgozhatnak együtt a diákok szakértőkkel, a művészetet használva a múlt megismerésére, hogy jobban mozogjanak napjaink kulturális világában.
A sorozat célja, hogy a középiskolák 9-12. évfolyama, megismerkedhessen a történelem és egy-egy művészeti ág kapcsolatával egy-egy kapcsolódási ponton keresztül. A vizuális művészetek, a film, a színház és a zene az egyes korszakokba illeszkedve segítenek értelmezni a történelmi eseményeket és gondolkodásmódokat. A négy alkalomból álló sorozat mellett, egy alapszintű szókészletű, angol nyelvű, a mindennapi életre épülő improvizációs színházi előadás is megtekinthető.
Az együttműködés az osztályokkal, gyerekekkel és pedagógusokkal hosszú távú. Megéri vissza-vissza térni az fiataloknak, mert végigkísérik felnőtté válásuk és a történelemértelmezés eszközeivel a kezükben könnyebben lépnek be a színház és a kortárs kultúra világába.
A programsorozat módszertani alapelvei
A programok összeállításánál fontos szempont volt a monologizáló ismeretátadás kerülése, még úgy is, hogy nagy létszámú csoportokkal kerülnek lebonyolításra. Fontos a kritikus gondolkodás, a kapott információ értő és kreatív feldolgozása, az önálló gondolkodást serkentő kérdésfeltevések. A tanulás egy személyes folyamat, ezért a tanárok segédanyagokat kapnak, a téma osztálytermi, kiscsoportos feldolgozására. Az oktatási segédanyag a tanároknak szóló háttérinformációkon túl a kerettantervbe illeszkedő feladatokat és megoldókulcsot tartalmaz. A tananyagok minőségét Hudáky Rita több éves szakmai tapasztalata garantálja.
A programsorozat egyes alkalmai módszertani megközelítésükben változatos képet mutatnak – a különböző szempontrendszerek, vizsgálati módszerek megismerése a diákok látókörének bővülését szolgálja. A témákat nem megkérdőjelezhetetlen tények halmazaként, lezárt és kerek történetekként tálaljuk, mert az eltérő nézeteket, szempontokat bemutatva önálló véleményalkotásra és további kutatásokra szeretnék ösztönözni a diákokat.
A programok szerkezeti felépítése
A diákok tudományos eszközökkel vizsgálhatják meg az adott kérdéskört, majd művészeti reflexió segítségével helyezhetik el a tanultakat saját mindennapi világuk tapasztalatainak rendszerében. Minden programon az adott korszakkal foglalkozó szakember és egy kortárs művész értelmezi a történelmi eseményeket és kulturális jelenségeket. A programok figyelembe veszik a kerettantervben foglalt korosztály-specifikus célkitűzéseket.
A programsorozat állomásai
1) Az ókori Egyiptom és a vizuális művészetek – 9. évfolyam
A program fókusza: az ókori Egyiptom halottkultusza. A halottak felkészítésének és a balzsamozás folyamatának interaktív bemutatása. A piramisépítészet Hérodotosz szövegeiben – hangjáték. A halott útja az alvilágban – VJ show Karcis Gáborral az újbirodalmi sírfeliratok, ábrázolások és a Halottak könyvének felhasználásávalA program fókusza: a dél-amerikai prekolumbián civilizációk bemutatása az európaiak érkezése előtt, és a gyarmatosítás.
2) Amerika felfedezése és filmművészet – 10. évfolyam
Az Azték birodalom felépítése és kulturális rendszere egy európai szemével – Hernán Cortés levelei alapján előadást tart Vassányi Miklós. Fila Zsófi filmrendező Amerika felfedezését feldolgozó filmekből készült montázsfilmjeA program fókusza: Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című darabjának és Szabó Borbála mai átiratának összehasonlító vizsgálata
3) Reformkor és színház – 11. évfolyam
A Csongor és Tünde a reformkor színházi és irodalmi világában. Szabó Borbála kortárs adaptációja, a darabban megfogalmazott kérdések és problémák értelmezése kortárs közegben. Beavató színházi előadás a darabban szereplő színészekkel, a rendezővel (Magács Lászlóval) és az írónővel (Szabó Borbálával)Az előadás fókusza: A századforduló és a huszadik század világképe
4) A huszadik század és a zene – 12. évfolyam
A kor történelmi eseményeinek, társadalmi változásainak és filozófiai irányzatainak leképeződése a művészetben és a kultúrában. Múltidézés és mítoszteremtés Wagner és Nietzsche világában – beszélgetés Romhányi Török Gáborral. Zene és költészet harmóniája Wagner műveiben – interaktív előadás Selmeczy György zongoraművésszelAz előadás fókusza: Az idegen nyelv használata egyszerű élethelyzetekben és az önkifejezés eszközeként színházi szituációban
+1) Angol nyelvű improvizációs színház
A program a Scallabouche Company társulat illetve annak vezetője, Aelxis Latham közreműködésével valósul meg. A társulat tagjai több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek az improvizációs színházban, ezért könnyen megtalálják a hangot az idegen nyelven még bizonytalanul beszélő diákokkal is.
A programok alapját képező előadások és produkciók részletes leírása
Az ókori Egyiptom és vizuális művészetek – VJ show Karcis Gáborral
A VJ show végigköveti a halott útját az alvilágban: ahogy megküzd az akadályokkal, helyesen válaszol a kérdésekre a negyvenkét bíró előtt, majd pedig Thot isten megméri a szívét a Kettős igazság termében. A történet előrehaladásával a tér is változik, ahogy a halott a völgytemplomtól a felvonulási úton és a halotti templomon át bejut a piramis belsejébe. Az animáció alapjául Khephren fáraó piramiskörzetének hiteles rekonstrukciója, és az újbirodalmi sírokból előkerült papirusztekercseken olvasható Halottak könyvének részletei szolgálnak. A háromdimenziós terekben kétdimenziós bábanimációs technikával mozgatott alakok jelennek meg, keverednek a fénykép alapú textúrák és a rajzolt elemek.
Amerika felfedezése és filmművészet – montázsfilm Fila Zsófival
A montázsfilm alapjául azok a filmek szolgálnak, amelyek Amerika felfedezésével, a prekolumbián kultúrával, illetve a rabszolgatartással foglalkoznak. A film fókuszában a két kultúra találkozása, egymásra hatása áll, melyet Fila Zsófi egy férfi történetén keresztül mutat be. A főszereplő a film elején még kíváncsian, később pedig az új földekben rejlő lehetőségektől és hatalomvágytól megrészegülve egyre erőszakosabban lép fel az őslakosokkal szemben. A film bemutatja mindkét fél szempontjait, és végkicsengésében a régi romjain felépülő új civilizáció létrejöttét ígéri.
Reformkor és színház – 11. évfolyam – beavató színház Szabó Borbálával, Magács Lászlóval és a darabban szereplő színészekkel
Csongor szorongó, önképzavaros fiatal, aki nem tudja megkülönböztetni a számítógépes játékok világát a valóságtól. Próbálja megtalálni a saját helyét, miközben anyja (Mirígy), legjobb barátja (Balga), a szórakozóhelyek, a lányok, a lehetséges életcélok, hivatások, a pozitív és negatív befolyásoló erők között vergődik az éjszakai Budapesten. A beavató színházi előadás a diákokkal közösen értelmezi újra Vörösmarty Mihály darabját – milyen kilátásai vannak egy ma útnak induló fiatalnak? Milyen lehet Tündérország, és vajon hol talál rá Csongor?
A huszadik század és a zene – interaktív előadás Selmeczi György zongoraművésszel
A négyrészes programsorozat méltó lezárása Wagner összművészeti munkásságának vizsgálata, amely magába foglalja mindazt, amiről eddig szó volt: a művészeteket és a történeti hagyományt. Selmeczi György segítségével a wagneri világ rejtelmeibe pillanthatnak be a diákok, megismerve a kor mítoszteremtő és -kutató szellemiségét, valamint ezek leképeződését a zenei szerkezetekben. Az előadás arra keresi a választ, hogy mik voltak a kor gondolkodásmódjának legmeghatározóbb irányzatai, amelyek olyan remekművekhez vezettek, mint Wagner operái, és olyan tragédiákhoz, mint a világháborúk. Hogyan lett eszköze a romantikus nemzeti művészet és hagyomány a huszadik századi háborús filozófiának?
A projektben résztvevő alkotók névsora: Börcsök Enikő, Dohy Anna, Feczesin Kristóf, Fila Zsófia, Hudáky Rita, Karcis Gábor, Alexis Latham, Magács László, Mikecz Estilla, Mrkobrad Marko, Prohászka Fanni, Romhányi Török Gábor, Selmeczi György, Szabó Borbála, Vassányi Miklós.
További információ a NézőKépző Facebook oldalán és az Átrium honlapján található.