Novella

Tütü

Szilvinek nem volt dereka. Mármint darázs. Ennek ellenére minden vágya egy tüllszoknya volt, hogy abban lejtsen egyszer végig a Váci utcában, és leszólítsák az olasz pasik. Igazából már a részeg angol legénybúcsús bandákkal is kiegyezett volna. A képzeletében Szilvi mosogatólé-színű haja („azért is vizes homok”) aranyszőke volt, hullámos és hosszú, dereka karcsú, mellei és feneke…

Tamási Rebeka | Novella | 2017. augusztus 06

Majd megírom

– Mindig téged szerettelek. Andris vallomása meglepte Katát, elgondolkodva szürcsölte tovább a kóláját. Nem tudta eldönteni, hogy a srác képébe löttyintse-e vagy inkább felpattanjon és otthagyja. Végül csak ült tovább és elröhögte magát. A Coldplay nem illett a hangulatához. – Andris, te hülye vagy? Öt éve vagyunk haverok. Nekem dicsekedtél a csajozós sztorijaiddal. Andris nézte,…

Tamási Rebeka | Novella | 2017. április 27

Sulibuli

Sulibuli. Mit lehet várni az élettől, és a szerelemtől hetedikben?

Tamási Rebeka | Novella | 2017. február 14

Döntések

Úgyhogy Szabina sírt, és megnyugodva vette tudomásul, hogy lefekvéskor a húga is pityergett egy kicsit az ágyában. A szülők ezen az estén is összevesztek, és végül mégis kölcsönkértek a nagymamától harmincezer forintot.

Tamási Rebeka | Novella | 2017. január 26

Nem kéne megkajálnod

-Ettél már csokis pókot?- kérdezte tőlem Steven, és arra gondoltam, biztos attól kérdez hülyeségeket, hogy múltkor lezuhant az ablakomból. De azért mondtam neki, hogy nem. -Pedig meg kéne próbálnod, elég finom, főleg a lábai- folytatta-, azok jó ropogósak, bár a pók nem olyan finom, mint a szöcske. Steven várakozva nézett rám, én meg vissza rá….

Tamási Rebeka | Novella | 2016. szeptember 11

Boldogok

Andi már az ajtóból látta, hogy a néni megint ott fekszik. Dühösen tolta be maga előtt a kocsit, az egymásnak koccanó csészék hangosan csörömpöltek. Néhány beteg fáradt mosollyal köszöntötte őt, de Andinak nem volt kedve viszonozni. Az éjszakai ügyelet után még reggeliztetnie is neki kellett, ételosztás közben bele-bele bólintott a teáskancsóba. Jaj, Andika, csak hogy…

Tamási Rebeka | Novella | 2016. augusztus 18

Mese a vadon leányáról

Egyszer réges-régen egy messzi kis faluban született egy leány. A szülei dolgos emberek voltak, ezért kevés idejük jutott a lányukra, de nagyon szerették őt. A lány szépen cseperedett, és már elég nagy lett ahhoz, hogy egy szép napon az apja elvitte magával fát gyűjteni az erdőbe. Már éppen végeztek a fa szekérre pakolásával, amikor hirtelen…

Varga Miklós | Novella | 2016. június 13

Tök egyszerű?

Múltkor átjött hozzám Steven. A nevével ellentétben koreai. Steven kicsi, és nagy széles mosolya meg fekete haja van, ami nem meglepő egy koreiai srác esetében. Mutogattam neki az ablakomat, hogy innen szoktam indulni, mikor körberepülöm a várost. Steven röhögött és bámulta a rózsaszínű ég szélét. Na, mondjuk, oda elrepülnék, mondta és kacsintott.  Én már voltam…

Tamási Rebeka | Novella | 2016. június 07

Minden a helyére kerül

Misu sóhajtott. Hát ezt jól elbasztuk, öregem, nézett rám. Mert érted, mikor kezdtük a felújítást, akkor ugye nem csak a Mária lábánál térdeplő nyanyákat kellett kizargatni a templomból, de hát ugye az isten is útban volt. Mégse lehet úgy kövezni, hogy kerülgeted ottan az istent. A restaurátorok, akik ilyen vallásos értelmiségek, azok persze pattogtak ott…

Tamási Rebeka | Novella | 2016. május 05

Felújítás

Van ez a haverom, a Varga Misu. Múltkor összefutottunk a piacon, mikor igazi kolbászt akartam venni a hentestől, és nem megint valami szar boltit. Mi van veled öregem, kérdezte a Misu, és a lapátkezével jól hátba vágott. Hát semmi feleltem, mert elég hülyén hangzik, hogy „lejöttem kolbászt venni”, úgyhogy ebben maradtunk. Az jó, mondta, a…

Tamási Rebeka | Novella | 2016. április 26