2022. október 20-ától vetítik a mozikban Arany János elbeszélő költeményének, a Toldinak, egész estés rajzfilm változatát.
Toldi Miklós (1320k.-1390) történelmi személy, bihari birtokos nemes, aki fiatalon Meggyesi Móric pozsonyi ispán mellett vélhetően részt vett Nagy Lajos király 1352-es nápolyi hadjáratában. 1354-ben Toldi Miklóst már, mint Pozsony megyei várnagyot, és alispánt említik a források, aki az 1360-as években, már Váradi Miklós esztergomi érsek familiárisaként, a pápai területeket megszálló milánói csapatok ellen vezet hadjáratot. Kurecskó Mihály gyűjtötte össze legutóbb a Toldi Miklósról szóló történelmi forrásokat, amelyek alapján igyekezett Nagy Lajos király alispánságig jutó hadvezérét, megszabadítani az évszázadok alatt rárakódó legendáktól. A Toldi rajzfilmnek egyáltalán nem célja a fikció és a valóság elválasztása, ahogyan az Arany Jánosnak sem állt szándékában a Toldi eposz első részének megírásakor. 1984-ben már készült egy animációs Toldi adaptáció, Gémes József rendezésében Daliás idők címmel, amely a teljes Toldi trilógiát festményfilm formájában jelenítette meg.
A Kecskemétfilm Kft. jogelődje, 1981-től 1993-ig a Pannónia Filmstúdió vidéki telephelyeként működött. A stúdió első munkái közé tartozott az 1977-től, Jankovics Marcellel közösen gyártott Magyar népmesék rajzfilmsorozat, amit 1985-ben a Mesék Mátyás királyról, két évvel később pedig a Mondák a magyar történelemből című sorozatok követtek. A Kecskemétfilm Kft. komoly szakmai hátteréhez méltó, korábbi történelmi témájú filmjeik képi világából is táplálkozó, magas minőséget képviselő munkát vitt vászonra ezúttal is. Ahogyan a Mondák a magyar történelemből sorozat több részében (Lehel kürtje, Botond) a Képes Krónika illusztrációi és iniciáléi kelnek életre, úgy a Toldiban is megjelenik a korabeli illusztrációk képi világa, de stílus tekintetében a Toldi többet merít a Manasse-kódexből, mint a Képes Krónikából. Másik fontos különbség továbbá, hogy a Toldi cselekményei közül csak az elméleti síkon játszódó jeleneteket látjuk kódexrajzok képében megelevenedni.
A Kecskemétfilm gyártásában most bemutatásra kerülő egészestés Toldi rajzfilm, a 2021. szeptember 19.-e és október 24.-e között a Duna TV-n vetített, 13 részből álló Toldi televíziós sorozatból készült moziváltozat. A Nemzeti Kulturális Alap pályázata egy olyan többrészes animációs filmről szólt, ami pontosan követi Arany János költeményének szerkezetét és szövegét. A pályázati követelményeknek megfelelően a történelmi mesefilmben Arany János szellemalakként jelenik meg, aki Széles Tamás hangján szavalja a költeményt, ezzel egyúttal narrálva is a cselekményt. A Toldi rajzfilm ezáltal alkalmassá válik Arany János háromrészes hősi eposza első részének iskolai bemutatására, beépítésére a tananyagba. A sorozathoz képest a mozifilm kevés új jelenetet tartalmaz ugyan, viszont ebben a formában alkot egy összefüggő egészet a mű, amiből emiatt ki is kerültek a sorozatban az egyes fejezeteket elválasztó Ilosvai Selymes Péter idézetek.
Toldi a rajzfilmben egy Fehérlófiához hasonlatos naphérosz alakként jelenik meg. Toldi Miklós karakterével a korábbi Jankovics Marcell film főhősén túl egyéb mesehősök is hasonlóságot mutatnak. Miklós nyugodt állapotában Luke Sykwalkerre hasonlít megjelenésében, viszont, ha kellőképpen feldühítik, akkor Songokuhoz hasonló hajszerkezetváltozásokon átesve válik super saiyanná. Számomra maga Toldi Miklós karakterének ábrázolása volt a rajzfilm legkevésbé magával ragadó eleme, mert hiányzott belőle az eredetiség. Mindenki máshogy képzeli el Toldi Miklóst, annak ellenére, hogy történelmi személyről beszélünk. Arany János műve alapján én az ifjú Toldi Miklóst nem egy szőke, mosolygós, vidám srácként képzeltem el, hanem sokkal inkább egy sötéthajú, bajszos, zordabb megjelenésű fiatalemberként. A főhős karaktere inkább egy tisztelgés akart lenni Jankovics Marcell eddigi munkássága előtt, és ez indokolhatta a naphérosz karakterisztika beépítését is a figurájába. A rajzfilm kinézetre remekül fest, az ember és állatalakok nagyon jó arányokkal rendelkeznek, teljesen valószerűen hatnak. A karakterek mozgása is kellően folyékony, ugyanakkor bizonyos jelenetekben a dramaturgia és a stílus miatt darabossá válik, ezzel is plusz feszültséget keltve. A Toldi letisztult, helyenként kissé kopár látványvilága nem kimondottan mozivászonra termett ugyan, de mindenképpen megéri megnézni moziban is, mert így még szuggesztívebben hat a Jankovics Marcell védjegyévé vált képi világ. A képi megjelenítést kiváló minőségű hanghatások teszik még átélhetőbbé.
A Toldi mozifilm méltó lezárása volt Jankovics Marcell életpályájának. A rajzfilm képi világa első osztályú, az egyes karakterek nagyon magukkal ragadóak, a jelenetek pedig a kötött forma ellenére is látványosak és szórakoztatóak. A 12 év feletti korosztály számára ajánlott Toldi rajzfilmnek minden családi videotékában helye van a polcon olyan legendás magyar rajzfilmek mellett, mint a Vuk, a Szaffi, vagy a Ludas Matyi.
9/10