A szakdolgozatírás egy több héten, hónapon át kísértő rémként nehezedik mindenkire a diploma megszerzése előtt. Ebben a cikkben saját tapasztalataimat foglalom össze a témában.
Témaválasztás
A szakdolgozatírás néha már a témaválasztásnál elbukik. Két fő szempontja van ennek a feladatnak. Egyrészt mindenképpen olyan témát válasszunk, ami érdekel. Ha ilyen nincs, de közben lehúztunk már 2-3 évet az adott szakon, akkor jelentkezzünk át egy másik szakra. Ami néha az előzőnél is fontosabb az a szakirodalom. Ha nem tudunk rámutatni 3-4 könyvre vagy kutatásra, ami tényleg kivehető a könyvtárból vagy letölthető, akkor más témát kell választanunk.
Egyszerű megoldás, ha olyan témát választunk, aminek a kutatási módszerét már kidolgozták valamilyen módon, de megközelíthető egy új szempontból. Ha egy bizonyos televíziós műsorról készült egy kutatás, válaszunk egy másik műsort, amiről még nem készült kutatás. A módszert valaki már kidolgozta, de az új produktum a mi munkánk lesz.
Kutatás
A kutatás, a szakirodalom feldolgozása és az információgyűjtés úgy általában egy időnyelő folyamat. Az interjúalanyok nem érnek rá, a könyvről kiderül, hogy nem az a kiadás, amit keresünk és gyakran egy idézet miatt kell 50 oldalt átlapozni. Még egy szót sem írtunk le, de már hetek tűntek el. Ezt a folyamatot ezért a szinopszis elfogadása után érdemes megkezdeni. Maga a gépelés tényleg lenyomható egy néhány napos maratonnal, mert nagyrészt rajtunk múlik hogy haladunk vele, de a kutatás sok külső tényezőtől függ. Hiába volt valaki bajnok a házi feladatok fél órás ledarálásában eddig, ha most előjegyzések vannak a kiszemelt könyvén.
A forrásokkal kapcsolatban mindig elmondják, hogy ne legyen túl sok internetes forrás, főleg amatőr blogok vagy rossz hírű híroldalak ne legyenek a források között. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet például egy rendesen kiadott, de a netre átírt könyvet felhasználni! Egy keresés a mek.oszk.hu-n könyvekkel, a matarka.hu-n pedig folyóiratokkal és jó minőségű cikkekkel tudjuk bővíteni a források listáját. Ha a könyv neten van, de megjelent változatlanul nyomtatott formában is, akkor nem netes forrásként, hanem könyvként kell megjelölni.
Szövegalkotás
A szakdolgozatírás során fontos, hogy minden új témát és nagyobb fejezetet bevezessünk. Ez a rész könnyen megírható (azaz gyorsan növeli az oldalszámot), mert nem kell elkezdenünk a probléma megoldását, csak le kell írnunk a főbb fogalmak jelentését és hogy mit fogunk csinálni. Ez egy tudományos írás, nem egy gyors baráti beszélgetés, azaz mindig meg lehet állni definiálni, példákat hozni, idézni, körüljárni a témát. Az összefoglalás is hasonlóképpen alakul: nem új információkat kell kipréselnünk magunkból csak egy-két mondatban elmondjuk miről volt szó és mire jutottunk.
Ezek a hétköznapi kommunikációban nem jellemzők, mert akivel beszélgetünk általában ismeri a kontextust. Tudja ki az a Gabi, tudja, hogy tegnap volt valami buli stb., de a szakdolgozatírás során előbb fel kell húzni az alapokat is. Nem azért, mert a vizsgálóbizottság vagy a konzulens nem ismeri a fogalmakat, hanem mert a tudományos forma ezt követeli meg. A bevezetés segít, hogy képbe kerüljünk miről van szó és az összefoglalás magyarázza el finoman, hogy mi volt a tanulság a mese végén.
Végszó
Nehéz erről a témáról közhelyek nélkül írni, de ezek a közhelyek pont azért lettek közhelyek, mert mindenki, aki túlélte ezt, ugyanazokat a következtetéseket vonja le. Személy szerint nagyon nehezen kezdtem neki a munkának, mert úgy éreztem, hogy nem tudok eleget arról, amivel foglalkozom. Ez napról-napra megváltozott, ahogy beleástam magam a feladatba és félúton már lendületet szereztem, amivel kihúztam a végéig. A kutatás-témaválasztás részen van a hangsúly, mert ha megismertük a témát könnyen tudunk saját gondolatokat is kifejteni és összefüggéseket találni. A kutatás után a szövegalkotás már csak olyan, mint egy középiskolai házidoga megírása, csak felnőtt fejjel.