Buda-Pesti Horizont címmel új időszaki kiállítás nyílt a Kiscelli Múzeum oratóriumában szeptember 20-án, ami december 2-ig lesz megtekinthető. Az 1860-as évektől vehetjük szemügyre Budapest panorámaképeit, a főváros alakulásának főbb állomásaival.
A mai technikai lehetőségek egyre szélesebb skálája könnyen lehetővé teszi, hogy bármilyen látószögben, bármilyen fényviszonyok között, bármekkora méretben megcsodálhatjuk a világ valamennyi városának panorámáját. Ezért talán nem is meglepő, ha egyre több kiállítás fő témája e köré épül, és a fényképezőgép-gyártók is olyan készülékeket dobnak piacra, amelyek képesek a nagylátószögre.
Viszont mintegy 150 évvel ezelőtt, a fotográfia és városfényképezés korai szakaszában nem volt ez olyan természetes dolog. Akkoriban a panorámakészítés komoly szakmai hátteret és kitartó munkát igényelt. A fotós – a város egy magasabb pontjáról – a fényképezőgépet megfelelő szögben elforgatva, egymás után több felvételt készített, majd ezeket a nagyítás után egymás mellé illesztette, így adva „teljes” városlátványt a nézőnek.
Ma a Kiscelli Múzeum fényképgyűjteménye őrzi a legtöbb korai Pest-Budáról és Budapestről készült panorámaképet. Az elsőket Indrikó János, Alkér Ede és Gévay Béla készítették az 1860-as évek elején, később többek között Kozmata Ferenc, valamint Klösz György örökítették meg számos panoráma-felvételen a várost. Ez a kiállítás fotótörténeti-és várostörténeti kuriózum is egyben, hiszen a múlt fényképeinek remekei mutatják be Budapest fejlődését, alakulását a digitális technika segítségével.
A kiállítás apropójából október 6-án, szombaton családi nap keretében 11 órától Legány Csaba és Legány Zsolt előadását hallgathatják meg az érdeklődők Panorámafotózás a digitális korszakban címmel. Ugyanebben az órában a kisebbeket városkép-puzzle kirakására várják a szervezők, míg a nagyobbak és a felnőttek kollázs technikával készíthetik el saját, szubjektív, 21. századi, budapesti panorámaképüket.