A dokumentumfilmek kedvelőinek kihagyhatatlan programmal szolgál a szeptember 24-28 között a Corvin moziban megrendezésre kerülő Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál Magyarország elnevezésű rendezvény. Következzen hát egy szelektív válogatás kedvcsinálóként a filmfesztivál honlapján megtekinthető felhozatalból .
A versenyszekcióban négy kategóriában, összesen 41 alkotás méretteti meg magát a zsűri és a közönség előtt. A gyerekekről szóló szekcióban a tinédzserkori útkeresés, a viselkedési zavarok, a jatékfüggőség és egyéb olyan ismert témák elevenednek meg a vásznon, amelyekkel egyre gyakrabban szembesül gyorsuló világunk új generációja. Lássunk néhány aktuális témát boncolgató filmet röviden, a teljesség igénye nélkül.
A Mert Gyerekek Vagyunk szekcióban a magyar színeket Zsigmond Vilmos tavalyi filmje, a Rákok királya képviseli. A film az újfehértói maratonfutó, háromszoros egyéni Guiness-rekorder Csukrán Miska bácsit mutatja be, aki tornatermet épített portáján, hogy abban edzhesse a faluból hozzá járó gyerekeket.
A spanyol rendező Ventura Durall The Wild Years (Viharos évek) című filmje három etióp utcagyerek hétköznapjait követi nyomon Addis Abeba utcáin. A szekció egyik legerősebb filmjének ígérkező alkotás nyers képi világával, és a szereplők tolmácsolásában rövid, ám annál kegyetlenebb életük bemutatásával, vadul tárja fel a kitaszítottság, a nincstelenség, a reményvesztettség és a szeretethiány következményeit, mellyel Etiópia fővárosában 270 ezer gyermeknek kell megküzdenie nap mint nap.
A norvég rendezőpáros Susann Østigaard és Beathe Hofseth Light Lfy, Fly High (Repülj magasra) című filmje egy indiai tinilány eltökélt küzdelmét mutatja be, aki a társadalmi rögeszmékkel és előítéletekkel szemben, mindent megtesz azért, hogy megvalósíthassa álmát és boxoló lehessen.
Szintén a világ egyes tájain tabuként kezelt témát feszeget Askold Kurov és Pavel Loparev orosz rendezőpáros Children 404 (Error 404 – Elveszett gyerekek) című filmje. A filmben a 2013. június 30-án Oroszországban elfogadott a ”nem hagyományos szexuális kapcsolatoknak a kiskorúak körében való propagálását” tiltó törvény káros következményeivel szembesülő fiatalok beszélnek az általuk tapasztalt megaláztatásokról és a társadalmi diszkriminációról.
A dán rendező Erlend E. Mo Four Letters Apart (Megzevert figyelem) című filmje (szerk.: az elnevezés az ADHD-re utal) egy fél éves terápiás kezelést követ végig, amelyben figyelemzavarral és hiperaktivitással küzdő gyerekeknek próbálnak segíteni. Lehetőségünk lesz rá, hogy összehasonlítsuk, milyen módon kezelik a dán viselkedészavaros gyerekek sorstársait déli szomszédunknál. A horvát Hrvoe Mabić 4th Monkey című filmje a Rijeka melletti Lopača pszichiátriai klinikán kezelt emberpalánták megpróbáltatásait tárja elénk.
A Mert Szabadok Vagyunk szekcióban láthatjuk többek között Carlo Zoratti, két fesztiválon már győzelmet aratott road-movieját, a The Special Needet (Sajátos igény), amely három olasz fiatalemberről szól. A baráti trió annak reményében kerekedik fel európai kalandjára, hogy a 29 éves autista Enea végre letudhassa nem is annyira különleges szükségletét és elveszítse egyre nagyobb teherré váló szüzességét.
Egy 38 éves házasság 15 évig tartó elhidegülés és lealacsonyítás után végül válással végződik. A tárgyakat eldobják, a házat eladják. Karin Ekberg A Separation (Elszakadás) című filmje a svéd házaspár utolsó mozgalmas napjait mutatja be.
Magyarország egyik legsúlyosabb ipari katasztrófáját az ajkai vörösiszap tároló gátjának 2010. október 4-én este negyed tíz körüli átszakadása okozta. A Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet érintő lúgos iszapömlésben 10 ember meghalt, 286 megsérült, és 337-t épületben esett kár, a Torna patak élővilága pedig kipusztult. Gulyás János Mintha nem otthon lennénk… című filmjének első részében Viki a diáklány három év elteltével látogat vissza lakhatatlanná vált házukhoz családjával, miközben továbbra is a nagyanyjuknál élnek. A második részben a 751 iszapkárosult szerencsésebbjei közül valók beszélnek, immár a devecseri lakóparkban újra felépített életükről, érzéseikről és a közösségről.
Andreas Johnsen dán rendező az Ai Weiwei – The fake case (Ai Weiwei – Az álper) című filmje a kínai sztárművész 81 napos börtönbűntetését követő szabadulásának napjait mutatja be. A riportfilm a megdermedt Ai Weiwei küzdelmét és félelmeit vázolja fel, melyeket az ellene indított adócsalási per és annak következményei keltettek benne.
A dokumentumfilm képi világához és tematikájához jól idomuló elementális erejű film a német Marco Wilms Art War (Háború és művészet) című alkotása, amelyben a kairói street art Revolution Artists Union által képvislet szellemisége jelenik meg. A Tahrir tér mártírjainak arcképei, a szeretet és a szépség szimbólumai, a hatalom kegyetlenségének pillanatképeivel keveredve tarkítják az egyiptomi főváros falait. A Mubarakot elűző forradalom, az arab tavasz szellemisége munkál azokban a bátor emberekben, akik nehéz időkben is képesek kiállni az igaz ügyért, a street art pedig ennek a küzdelemnek a dicsőségét hirdeti a hazugság felett.
A Mert Dolgunk Van részlegben is találhat természetesen mindenki olyan filmet magának, amellyel azonosulni tud, hiszen midegyikünk foglalkozik valamivel. Van aki méhészkedik, van aki kamionsofőr, van aki tangózenész, van aki CERN fizikus. Itt is az adott témához a leginkább passzoló formát próbálták megtalálni a rendezők annak bemutatásakor.
Viviane Blumenschein három argentín tangózenész életének egy rövidke szeletéről forgatott road moviet Midsummer Night’s Tango (Szentivánéji Tangó) címmel. A dolog pikantériáját az adja, hogy az évtizedek óta az argentín tangótól lüktető muzsikusok a tangó második őshazájába, Finnországba látogatnak. A szokások és temperamentumok találkozása lehet dermesztő vagy élénkítő, viszont garantáltan derűs.
A méhek szeretete az ami örökre megmarad abban, aki elkezd foglalkozni velük. A kurd származású Ibrahim Gezelnek is csak ez maradt miután a török csapatok előrenyomulásakor a falujában első generációs méhészé lett családfő elvesztette egész addig felépített életét, feleségével, gyerekeivel, házával, méheivel együtt. Ibrahim Svájcba költözött és az Alpokban folytatta tovább a méhészkedést. Emberbarát természete lévén befogadta új közössége. A kurd rendező Mano Khalil The Beekeeper (A méhész) című filmje végtelenül pozitív és megindító riportfilm lenyűgözően békés képi világgal.
Szintén Svájcban játszódik Mark Levinson történelmi léptékű, sokszereplős, hatalmas szerkezeteket pásztázós, tudományos korlátokat áttörős, kockamágnes dokumentumfilmje. A nukleáris kutatásokkal foglalkozó európai szervezet nagy hadronütköztetője a világ legnagyobb építménye, amely tudományos célokat szolgál, tulajdonképpen a fizikusok Mekkája. Amikor később majd ódákat fognak zengeni róla, hogy 100 nemzet 10 000 tudósa dolgozott azon, hogy a szerkezet elindulhasson és elkezdhessék a kutatást, jól fog jönni, hogy láttuk a Particle Fever (Részecske láz) című filmet.
Az Elwira Niewiera és Piotr Rosołowski rendezte lengyel versenyfilm egy újabb tökéletes elegye az emberi lét keserédes derűjének, szatirikusan groteszk gyönyörének, amihez Abházia háborúsújtotta szocreál sziluettje kítűnő háttérkép. A Domino Effect-ben (Dominó hatás) az abház sportminisztert, Rafaelt láthatjuk magánéleti problémákkal küzdeni, aminek fő oka, hogy orosz felesége Natasha, nem talál munkát új hazájában és ettől egyre türelmetlenebbé válik. Rafael azonban most csak a közelgő sukhumi nemzetközi dominóversenyre szeretne koncentrálni, hiszen Abházia lakossága szintén lázban ég, hogy kik ismerik el megjelenésükkel országukat és hogyan szerepel majd hazájuk a versenyen.
A Rövidfilm szekció mozgóképei a többi szekcióban megjelölt témákat villantják fel a nézők előtt. Dina Barinova Shrove Sunday (Farsang vasárnap) című filmjében a tipikusnak mondható zord orosz környezetben, ismét a kiszolgáltatottságról és az egymásrautaltságról tanúskodó, három egymásba fonódó életút egy átlagos napja kerül bemutatásra. Bepillantva a két vak fivér és az őket gondozó vak nővérük közös életébe, a testvéri szeretetről alkotott fogalmaink valószínűleg új nézőpontba kerülnek majd.
A kultúrák találkozásának kiapadhatatlan forrásából merít Oleksandr Techynskyi Sirs and Misters című rövidfilmje. Az ukrán városkába, Umanba tucatjával szállítják a turistabuszok a zsidó újjévet felekezetük megalakulásának helyszínén megünnepelni vágyó haszidokat. A helyi lakosok számára a Nachman rabbi sírjához érkező zarándokok kihagyhatatlan alkalmat nyújtanak egy kis extra jövedelem szerzésre.
A dalai láma egykori tanítványa, Lobsang Phuntsok tibeti buddhista szerzetes 2006-ban az Egyesült Államokat maga mögött hagyva tért vissza szülőföldjére, hogy az ottani nehézsorsú gyerekek segítségére legyen. A Himalája lábainál létrehozott Jhamtse Gatsal elnevezésű közösségbe megérkezik a legújabb tag az 5 éves Tashi személyében. Hogyan sikerül a kislánynak beilleszkedni az immár 85 fősre bővült vidám, játékos és szelíd közösségbe? Johnny Burke és Andrew Hinton Tashi and the Monk (Tashi és a szerzetes) című filmjéből árad a vidámság és a melegség, amely könnyű szerrel mosolyt tud csalni bárki arcára, esetleg könnyeket némelyek szemébe.
”Az élet a legjobb rendező és forgatókönyvíró” kezdetű közhely ismét igazolódni látszik a BIDF felhozatalát látva. Az, hogy ezek mögött a filmek mögött valós sorsok húzódnak, nem pedig fiktív sorsszerepek, a szereplők pedig élik az életüket és nem csak játsszák, valódi érzelmekkel és energiákkal tölti fel a nézőt és a filmszalagokat.
Mindenkinek jó szórakozást!