Sajnos idén az eső kicsit visszavetette az emberek látogatási kedvét, de aki elment, nem bánta meg. Hiszen a Gourmet Fesztivál nem is a legjobb időjárásról szól, hanem a legfinomabb falatokról. Ehhez híven ott voltunk és kóstoltunk mi is.
Első nap úgy döntöttünk, egy pisztáciás és egy presszókávé után, hogy a megállíthatatlan esőzés miatt több esélyt adunk a holnapnak, addig meg csak körbefutunk. A programfüzetben található éttermek menüjéből bekarikáztuk a szimpatikusat, amit szemmel láthatóan nem értett a mellettünk ülő férfi, aki mint kiderült, Németországban él. Lelkesen ajánlgatta az éttermeket, mivel nem csak a Gourmet-es standokat ismeri jól, de ténylegesen eljár gasztro- és bortúrákra. Sokan lézengtek egyedül, főként azok, akik a közelben laktak, és nem akartak otthon unatkozni. Jó fej volt az idős ember, még poénkodott is, hogy sznobság a részéről, hogy a Costesben eszik paprikás csirkét.
Kutyafuttában átpásztáztuk a terepet, de még így is sikerült kóstolni. Például Lázár séf azonnal megkínált minket glutén-, laktóz-, és tojásmentes halfalatkáival. A kijárat felé menet pedig nem lehetett ellenállni a Desszert.Neked készítette cuki csibe, avagy paprikás csirke macaronnak, 
ami voltaképpen egy alap macarontésztát, és kalocsai pirospaprikás tölteléket jelent, így az édes és a jellegzetesen magyaros paprikás ízvilág találkozott.
A szombati napsütés nagyobb tömegeket mozgatott meg, ideális volt gourméskodni a szabadban. Mi sem haboztunk, hanem haladtunk, még pedig az előző nap kijelölt ételek felé. Kezdetnek a Funky Pho-nél ittunk egy gyömbéres-mentás limonádét. Megkóstoltuk a Delizia Gourmet & More hideg báránysültes szendvicsét, amibe vodkás kecskesajtot kentek és friss málnával bolondították meg. Az egyik legjobban várt fogás a marhaszegyszendvics volt, amit coleslow salátával és BBQ szósszal spékeltek meg. A változatosság jegyében ettünk 
még csípős-fokhagymás szószos tésztát, citrusos, fekete szezámmagos cupcake-et, illetve két sejtelmesen hangzó különlegességet is; lazac sashimi umami shiitake gombával, és habanero paprikával. Amilyen izgalmasak és jók az összetevők, az umami-élmény nem jött át, bántuk is, hogy nem a paprikás csirke sushitekercset választottuk helyette. A bodzás zsendicenyalóka viszont beváltotta a hozzá fűzött reményeket, desszert kategóriában remekelt. Valahogy idén az italokban nem tudtunk csalódni, tavaly borokat kóstoltunk, most maradtunk a kávénál, üdítőnél, de nem maradhatott ki valamilyen sörkülönlegesség sem; a meggyes barna sör és a bodzás világos üdítően hatott az egyre melegedő levegőben, és megadta a szombat este hangulatát.
Sok étellel és itallal szemeztünk, de a gyomrunk és a pénztárcánk tartalma sajnos véges, így maradt a fogadkozás, hogy jövőre felkészülünk, és mindent megkóstolunk, amit csak lehet. De azért idén is sok új ízt, variációt ízlelhettünk, új helyekkel és új szavakkal ismerkedtünk. Megtanultunk például a Zonások jóvoltából, hogy mi az a kajmak, a yuzu és a zsendice. A legviccesebb nevű hely (Faszaládé) Citromdisznó étele felől elfelejtettünk kérdezősködni. Se baj, talán legközelebb.