Amikor egy hadierőd megtelik régi autókkal

Olvasási idő: 2 perc

Augusztus 7-e és 10-e között nem volt meglepő jelenség az M1-es autópályán megpillantani egy amerikai rendőrautót, egy retro Cadillacet vagy egyenesen a Szupercsapat járgányának másolatát. A 13. Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál tömegeket vonzott a komáromi Monostori Erődbe.

Sátorozó családok, szaladgáló kutyák, medencében söröző fiatalok és grillszag fogadott minket kemping bejáratánál. Már-már meg is ijedtünk, hogy rossz helyre jöttünk, ám egy íves kanyar után megpillantottuk a rendezvény igazi arcát. Meg persze meghallottuk a fülünkbe jutott hangját. Szirénázás, berregés, benzingőz és felverődött por jellemezte a NAAF valódi miliőjét. Az élőállat-szállító kocsin már meg sem lepődtünk igazán. Bár elég sok állat vett körül minket, a jármű mégis a felvadított bikák fuvarozására volt hivatott. Miután leparkoltunk (az őr szerint bárhova lehetett), tettünk egy nagy kört, hogy alaposan szemügyre vegyük a fesztivált, meg persze a gyönyörű autókat.

Számtalan Ford Mustang, Chevrolet, Dodge, Hummer és Jeep fogadott bennünket, amelyekben kialakított fekvőhelyek, készenléti wc papírok és tálca sörök lepték meg az ablakon át bepillantó kíváncsiskodókat. Itt szinte mindenki büszke volt az kocsijára, fényesre pucolta annak karosszériáját, és boldogan mutogatta az érdeklődőknek az egyes alkatrészeket, díszítő- vagy tuning-elemeket. Láthattunk arany borítású járművet, jacuzzinak kialakított rakfelületet és szép lányokat (vagy esetleg az egész családot) furikázó „nagyöregeket” is. Vidámság, jókedv és alkoholmámor lengte körül a területet.

A placc egyik sarkában Lowrider Show zajlott éppen, ahol magyar bajnokok rántottak be maguk mellé az anyósülésre a bámészkodó önként jelentkezőket. A naiv szerepelni vágyók szinte összecsinálták magukat, amikor az alattuk lévő, stabilnak tűnő autó váratlanul két kerékre állt, vagy elkezdett pörögni a saját tengelye körül. Valószínűleg nem gondolták át túl alaposan, mire is vállalkoztak pontosan. A műsorvezetés magyar és angol nyelven párhuzamosan zajlott, hogy a nemzetközi résztvevők is nyomon követhessék az esemény egyes mozzanatait.

A következő állomás a Bikarodeó Európa Bajnokság nyilvános elődöntője volt, ami igencsak látványosra sikeredett. Bár komolyabb esésnek vagy sérülésnek nem voltunk szemtanúi, azért némi agresszív cselekedetet láthattunk élesben a „ringen”. A játék lényege, hogy a ridernek (bikát megülő versenyzőnek) 8 másodpercig kell meglovagolnia a megvadult állatot úgy, hogy csak fél kézzel kapaszkodhat a nyeregbe, másik kezével pedig semmihez sem nyúlhat, maximum a levegőt csapdoshatja. Ha letelt az idő, le kell ugrania a földre és ki kell szaladnia az elkerített területről, nehogy bántódása essen. A játékost a rodeóbohócok segítik, ők terelik vissza a bikát a karámba, miután letelt a menetidő. Ha nekik nem sikerül elvégezni a feladatukat, behívnak egy másik hím marhát az arénába, aki kikíséri a felfűtött vadtársát. A show azért is szemrevaló, mert csinos cowgirl nézi az időt, és igazi cowboy kalapos, trapéz nadrágos, bőrruhás fiúk mérik össze az erejüket a „harcmezőn”. A részvevők egyébként főként Magyarországról, Szlovákiából és Lengyelországból érkeztek a határvárosba.

Bár a hazafias érzést keltő, nemzeti színű jégkása (eper-citrom-kiwi) itt is elmaradhatatlan kellékét képezte a kishazánban lezajló rendezvénynek, a monokinis autómosás és a kemény rock and roll mégsem a konzervatív normákat követte a fesztiválon. Soha nem látott létszámú konvojban távoztak az amerikai autók, maradandó élményekkel és értékes pillanatokkal teli, amiket jövőre csak megismételni lehet a Monostori Erőd erős és védelmező falai között.