Háztáji áru a vásárban – Egy piaci nap a Radnóti Színházban

Olvasási idő: 3 perc

A múlt és a jelen eseményei minduntalan igazolják, hogy a legszürreálisabb dolgok is megtörténhetnek az emberiség történetében. A Radnóti Színház Egy piaci nap című erőteljes előadása azzal a szembesít minket, hogy egy átlagosan induló reggel után mivé fajult a szokásos piaci nap egy magyar falu életében.

Egy piaci nap
Forrás: Radnóti Színház weboldala
Fotó: Dömölky Dániel

Az Egy piaci nap című dráma alapja Závada Pál regénye, melyet Mohácsi István és Mohácsi János adaptáltak színpadra. A mű dokumentarista módon nyúlik vissza olyan megtörtént magyarországi eseményekhez, amelyekről sokáig nem tudhattunk, mert el volt rejtve előlünk a hiteles információ. 1946-ban, egy évvel a fasizmus bukása után Kunmadaras faluban pogrom során több zsidó származású lakost meglincseltek. A szörnyű eseményeket a helyi rendőrség nem akadályozta meg, pedig megtehette volna. Elítélték ugyan a közvetlen végrehajtókat, de hamarosan felmentette őket a bíróság, sőt közülük többen szerepet kaptak a kommunista „igazságszolgáltatás” és hatalom gépezetében. A tényeket meghamisító aktákat pedig elsüllyesztették a történelmi fiókok mélyére.

Kényes témát érint Závada Pál műve, mely a szereplők elmondásai, párbeszédei alapján mutatja be a felkavaró történetet. Az író igyekezett úgy feldolgozni az eseményeket, hogy az egyéni motivációkra rálássunk. Závada Pált idézem: …rávilágít arra, hogy mi minden volt a fejekben, hogy mi mindenre tudunk rájönni az okokat és körülményeket illetően, és hogy milyen pontokon keresztül tudunk érzelmileg bevonódni a történetbe – a kötelező részvét és megemlékezés érzésén túl.”

Martinovics Dorina, Radnay Csilla és Porogi Ádám
Forrás: Radnóti Színház
Fotó: Dömölky Dániel

Závada Pál rámutat arra, hogy az éhezés és a szegénység sajnos nagy úr. A történelmi példák mutatják, hogy a tömegek kilátástalan helyzetükben rátérhetnek arra az útra, amely során olyan embereket vagy embercsoportot tesznek felelőssé nehézségeik miatt, akik abban amúgy ártatlanok. Ha pedig beléjük van ültetve a gyűlölet magja, akkor mondvacsinált, szürreális bizonyítékot keresnek negatív érzésükhöz, mint ahogy Kunmadaras – a darab szerint Kunvadas – lakói tették.

Závada Pál műve egyéni sorsokon keresztül hozza közel az eseményeket. A második világháború borzalmai után mindössze egy évvel, a nincstelenség és a kiszámíthatatlan politikai és társadalmi helyzet közepette az egyszerű ember joggal volt összezavarodva. A Mohácsi testvérek színdarabja megmutatja, hogyan jutnak el az emberek vállalhatatlan tettekig, valamint azt, hogy az egyéni érzésekből hogyan lesz „tömegérzés”, amely már kollektívan elkövetett gyilkosságokat eredményez. A sokaságban elkövetett gyalázat résztvevője pedig mindig igyekszik csökkenteni a saját felelősségét, hiszen nem ő a tettes, hanem a tömeg.

Radnay Csilla és Pál András
Forrás: Radnóti Színház web oldala
Fotó: Dömölky Dániel

Mohácsi János szavai ezt támasztják alá: „Nem hiszem, hogy azok az emberek, akik ’46-ban a progromokat csinálták, velejéig gonosz emberek lettek volna, bár biztosan akadt közöttük olyan is. Ezek az emberek bizonyosan nem voltak jól tájékozottak, hiszen nem áradt az információ vagy egyáltalán nem is volt. Nagyon sokat számít, hogy egy kis közösség hogyan reagál le dolgokat, és akkor, ott pillanatok alatt eszkalálódhat a rossz, engem pedig az érdekel, hogy ez az eszkalálódás hogyan történik meg.”

Mohácsi János rendezőnek nem volt könnyű dolga, mert több helyszínt és idősíkot érintő regényt kellett megjelenítenie a színpadon. A teret, a kevés díszletet úgy használta ki, illetve a jelenteket, a párbeszédeket, a monológokat úgy fűzte egymás után, hogy a nézők kiegészíthessék fantáziájukkal a hiányzó képi világot. Amikor pedig az áldozatok szemszögéből, tárgyilagos beszámoló formájában hallhatjuk a rajtuk tett végzetes erőszak minden apró mozzanatát, akkor a zavart nézőtéri köhögések, földet kereső tekintetek azt jelezik, hogy az elkövetők helyett mi szégyenkezünk.

Az Egy piaci nap előadásban a Radnóti szinte teljes társulatának megalkuvás nélküli, erőteljes alakítása magával ragadja a nézőket. Martinovics Dorina és Radnay Csilla kettősét emelem csak ki, akiknek sűrű és megrázó párbeszédei külön színfoltjai az előadásnak. Kovács Márton élőben előadott zenéje hatásosan támasztja alá a színpadi szituációkat.

Martinovics Dorina és Porogi Ádám
Forrás: Radnóti Színház web oldala
Fotó: Dömölky Dániel

A Radnóti a főváros egyik legkisebb színházi terével rendelkezik. A kis színpad és a kis nézőtér összesűríti a nézőket és a színészeket, nem tudnak nem belekerülni az eseményekbe és a szereplők lelkébe. Mohácsi János rendező tökéletesen élt a Radnóti adottságaival az Egy piaci nap színrevitele során. Az előadásvégi katartikus jelenettel és az utolsó szavakkal pedig nem pontot, hanem felkiáltó jelet tesz mondanivalója végére, mellyel határozottan üzen a jelennek. Értse azt mindenki úgy, ahogy akarja.

Értékelés: 90/100