Turistáskodni szinte minden ember szeret, mert ilyenkor egy idegen, izgalmas kultúra tárja szét karjait előttünk, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint élvezni az új élményeket.

Vörös. Sötét. Félhomály. Szenvedély, dráma, szomorúság. Zenebona, karnevál, túláradó jókedv. Hagyomány, folklór és trendek. Idegen kultúra, mégis ismerős értékek. Ezeknek az érzéseknek és benyomásoknak az egyvelege kavargott bennem, miközben felgördült a függöny a Thália Színházban, Carmen Cortes világhírű flamencotáncos és csapata előadásán.

Kevesen gondolják, hogy a Velencei Karnevált meg lehet olcsón úszni, például egy non-stop járattal. Utánanéztem, milyen lehetőségek léteznek a történelmi hagyományokkal bíró rendezvénysorozat meglátogatására. Pár éve volt szerencsém kijutni a fesztiválra, ám nagyon nem mertünk belemenni az éjszakába, mert túlságosan távol volt a szállásunk az óvárostól. Ugyan nem néztünk külön programot az estére, de látva…

Van egy hely, a piros lámpás negyed, ahol két nő áll. Ott, ahol túl sokáig piros a lámpa. A nők amolyan mediterrán típusok. Hosszú hajukat a szél kócosra tépázta, bőrük sötét.