Vörös. Sötét. Félhomály. Szenvedély, dráma, szomorúság. Zenebona, karnevál, túláradó jókedv. Hagyomány, folklór és trendek. Idegen kultúra, mégis ismerős értékek. Ezeknek az érzéseknek és benyomásoknak az egyvelege kavargott bennem, miközben felgördült a függöny a Thália Színházban, Carmen Cortes világhírű flamencotáncos és csapata előadásán.

Egyáltalán ki engedte be magukat ide? – faggatta a Pesti Színház nézőit Bieder József kellékes csütörtök este. Ez a „memolexiás”, (nagyon is) majdnem-színész figura nem először tette ám fel a kérdést. Kern András monodrámája 2008 óta fut a Pesti színpadán, én mégis csak most láttam először. Azt a leborult szmötyiropogósát! – mondaná erre a mi…