World Press 2012 fotókiállítás a Néprajzi Múzeumban - Socfest

World Press 2012 fotókiállítás a Néprajzi Múzeumban

Olvasási idő: 3 perc

124 nemzet 5247 versenyzője több mint százezer képpel nevezett a világ legrangosabb sajtófotóversenyére. A World Press 2012 győztes képeit október 28-ig a Néprajzi Múzeumban tekintheti meg a magyar közönség.

A World Press Alapítvány 1955-ben jött létre Amszterdamban. Célja a sajtó- és dokumentarista fotózás támogatása, fejlesztése, többek között egy világméretű verseny szervezésével. Emellett a laikus nagyközönség érdeklődését is fel kívánja kelteni az izgalmas fotóriporteri szakma iránt. “Hisszük, hogy a nívós sajtófotó képes inspirálni és alakítani bennünket” – áll az alapítvány honlapján.

Az idei azon ritka évek egyike, amikor magyar művész nem ért el jelentősebb helyezést. A verseny végeztével a győztes művekből 45 országban rendeznek vándorkiállítást, Magyarországra szeptember 28-án érkezett meg a gyűjtemény, és egészen október 28-ig látható lesz a Néprajzi Múzeumban.

A vezető hír kategóriában indult fotók az arab tavaszt, a japán cunamit és a norvégiai tömeggyilkosságot örökítik meg. Innen került ki a 2012-es World Press győztes fotója is, a spanyol Samuel Aranda munkája. A muzulmán piétaként is emlegetett képen egy jemeni nő tartja karjában könnygáztól szenvedő, sebesült fiát egy tüntetés után. Több résztvevő dokumentálta az egyiptomi diktatúra végét, vagy a líbiai eseményeket, köztük a tragikus sorsú (szintén World Press nyertes) Remi Ochlik is, aki életét vesztette a Kadhafi diktátor bukását követő véres események fotózása közben. A cunami utáni romokat, vízzel borított, összedőlt városokat, konténer-lakásokban élő menekülteket is számos művész örökítette meg. Helyezést ért el a 69 ember életét követelő Breivik-akciót dokumentáló Niclas Hammarström pályázata, vagy Guillaume Herbaut a FENEN ukrán feminista mozgalom félmeztelen, női tüntetőit ábrázoló képei, ahol a tagok a prostitúció és az internetes házasságközvetítés ellen tiltakoznak.

A tragédiák mellett vidám téma is akadt. Például a művészet és szórakoztatás kategóriában indult, orosz hotelek karaoke énekeseit ábrázoló alkotások. A szállodák takarékossági szempontból alkalmazzák az “dalnokokat”, akik giccses öltözékükben az alacsony színvonalú, gagyi szórakoztatóipart szimbolizálják. A szomorúság után a szépséget és reményt sugározzák a Dakari Divathéten készült fotók. Az Adama Paris, szenegáli származású modell és tervező által 2003-ban létrehozott esemény célja, hogy az afrikai országokat is elhelyezze a divat világtérképén.

Egy idős argentin házaspár megható történetét mutatja be Alejandro Kirchuk “Never let you go” című, hétköznapok kategóriában indult képsorozata. Marcos és Monica 65 éven át voltak házasok. Az asszony élete utolsó éveiben Alzheimer kórban szenvedett. Férje mindvégig odaadóan ápolta, öleléseivel és simogatásaival éveken át életben tartva őt.

A korunk kérdései kategóriában több művész is az iszlám országokban még mindig létező gyermekházasság emberi jogokat sértő intézményével foglalkozott. Itt ugyanis életben tartják a szokást, hogy kiskorú lányokat érdekből házasságra kényszerítenek. Színes csadort viselő, szomorú szemű hatéves feleségek néznek le a képekről felnőtt férjeik oldalán.

Világunk megkapó szépsége nyilvánul meg a természet kategória győztes képei láttán. Jenny E. Ross pingvinvadászatra induló jegesmedvét örökített meg, Brent Stirton pedig orrszarvúkról készített csodás felvételeket.

A sport kategória egyik győztese a sanghaji Vízisport Világbajnokság kecses műugróit ábrázolta edzés közben, de a világ legveszélyesebb testmozgásának tartott bázisugrásról vagy a mexikói pankrációról is láthatunk képeket.

A World Press jól mutatja be a sajtófotózás lényegét vagyis, hogy mindannyiunk feladata odafigyelni az aktuális történelmi eseményekre, a természet szépségeire, a hétköznapi pillanatok csodáira, a fényképezőgép lencséjén innen és túl egyaránt.

A galéria megtekinthető a kiállítás hivatalos honlapján. A magyarországi tárlatról bővebb információ ezen a linken érhető el.

A cikkben szereplő képek a Néprajzi Múzeum honlapjáról származnak.