Valaki azt mondja: Svájc. Én azt mondom: lila tehenes csoki, alpesi legelő. Te azt mondod: frank alapú hitel, bankválság. Ő azt mondja: Görögország. Én azt mondom: napsütés, tenger, filozófia. Te azt mondod: válság, államcsőd. Ő azt mondja: Nagy-Britannia. Én azt mondom: Big Ben, királyság, futball. Te rávágod: bevándorlók, etnika konfliktusok.
Volt idő, amikor mindkettőnknek ugyanaz jutott eszébe, ugyanarról. Volt az az idő, amikor arról álmodoztunk, hogy bejárjuk a világot. Hogy a Big Ben alatt majszoljuk majd a lila tehenes csokit, majd utána hegyet mászunk. Volt, amikor még érdeklődtünk más kultúrák iránt. El akartunk menni Tibetbe, hogy megismerkedjünk a buddhizmussal. Szomjaztunk a még idegen életmódok után. El akartunk utazni Líbiába, hogy igazi arab nőt lássunk.
És most? Most más világ van. Ítélsz, hogy megítéljenek. Látsz egy arab nőt, és kineveted. „Ki hord ma még ilyen nevetséges kendőt?” Ott állsz a tömegben és „hülyebuzizol”. Mert ő más. Nevetsz az alacsony emberen, mert ők nem látnak ki a tömegből. Nevetsz az utcaseprőn, mert az közmunkából él. Már nem akarsz Görögországba menni, hiába a napsütés, hiába a tenger…válságban van az az ország. Így hát nevetsz rajtuk is. Nevetsz a kövéren, mert neked saját személyi edződ van. Nevetsz a szőkén, mert szerinted ő buta. Utálod a bordót, mert az nem piros. Most már nem fogadod el azt, ami más. Pedig más világ lett. Mélabú. Zsebek diktálta életritmus, előítéletek, kritika. Ahhoz mindenki nagyon ért. Olyan csapda ez, amiből nehéz lesz kijutni neked is! Olyanná váltál, mint ők. Akiket régen elítéltél. Akik ujjal mutogattak egy afrikaira, és lenézték azokat, akiknek nem volt pénze márkás órákra.
Némán akarok állni. De te hozzám szólsz. „Mondj már valamit!” Én rád nézek, és csak annyit tudok mondani: Tolerancia. És te…te nem mondasz semmit. Csak tördeled a kezed. Mindenki tördeli. De mindenki másért. Egy mindenkiért! Érted? Lett válság, lett pénzsóvárgó zseb, lett „hápogó” csőcselék. Már nem akarsz Svájcban hegyet mászni. Órát akarsz venni, hogy „több” legyél náluk. Mert az órájuk alapján ítéled meg az embereket. A tolerancia helyét átvette a pénz. Vagyis ha van pénz, van tolerancia is.
Ha ezt a lila tehenek látnák, biztosan elszöknének…