A Velofetish egy magyar, leginkább budapesti biciklis kultúrát bemutató kiállítás és üzlet a Balkantango szervezésében. A Nyitva! Fesztivál projektje a Vitkovics Mihály utcában található. Érkezésünkkor épp egy külföldi turistacsoportnak tartott tárlatvezetést Liptay Bálint, amit mi is meghallgattunk, utána pedig beszélgettünk vele.
A bringás társadalom itt a fővárosban a legmeghatározóbb. Mintegy 15 éve indult virágzásnak, rengeteg friss energiát hozva a hazai közéletbe. A magyar Critical Mass a legnagyobbak között van a világon. Az emberek szinte összenőttek a járgányukkal, egyfajta fétissé vált a canga. Egyesek kerékpárja tükrözi az öltözködési stílust, önkifejezési eszközként is szolgál. A biciklisek imádják a szabadságot, azt, hogy ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Ez az életmód szabad gondolkodóvá és tudatos fogyasztóvá formálja őket.
Hat kategóriába osztották a kiállított tárgyakat. Az első szekció neve Kaland – Adventure, a másodiké Városi kultúra – Urban art -, a harmadiké Hagyomány – Tradition a negyediké Fétis, az ötödiké Fogyassz kevesebbet – Consume less, a hatodiké pedig Divat – Cycle chic. Fontos az alkotók számára az újrahasznosítás: készülnek pénztárcák biciklibelsőből, lámpák fogaskerékből, küllőkből. A legfurcsábbak az állatokat, kutyákat, robotokat ábrázoló, szintén kerékpáralkatrészekből készült figurák. A dolgok nagy része itt is megvásárolható, egy másik részük kiállítási tárgy. A lerakott szórólapok, névjegykártyák, matricák tartalmazzák a művészek elérhetőségét, ahol lehet még tárgyakat vásárolni, rendelni.
Nézhettünk az üzletben videókat is, például a Riksaláz nevű dokumentumfilm részleteit. Ez egy Hollandiába kivándorolt magyar riksás srác életéről szól, akit aztán követtek a barátai, majd a barátok barátai is, így mára az amszterdami riksások nagy része magyar. Egy másik videó a Cycle me home című film beharangozója. A készítője a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt, majd Madridban tanult Erasmus ösztöndíjjal, és elhatározta, hogy hazateker. Felvette az egészet, és filmet csinált belőle.
A művészek nagy része állandó állással rendelkezik, nem a tárgyak eladásából él, ez a tevékenység elsősorban a kreatív szenvedélyük kiéléséről szól. Meg egy kis jövedelemkiegészítés sosem árt. Sokkal szabadabban tudnak alkotni, mivel nem a profit az elsődleges cél.
Socfest: Mit kell tudnunk a Balkantangoról?
Liptay Bálint: Ketten vagyunk, és biciklielemekből készítünk pénztárcákat, karkötőket, öveket, táskákat. A mi ötletünk volt ez a kiállítás. Tíz éve benne vagyunk a bringás életben, sok embert ismerünk, és be akartuk mutatni ezt a sokszínű szubkultúrát. Ki akartuk hangsúlyozni a kerékpár hatását az élet egyéb területeire, a filmművészetre, a divatra, az iparművészetre, a fotóra.
S.F.: Ez a kiállítás itt és most látható először?
L.B.: Nem, a berlini Collegium Hungaricumban ez már megtekinthető volt. Cél, hogy külföldön minél több helyre eljuttassuk.
S.F.: Hogyan kerültél bele ebbe a történetbe?
L.B.: Svájcban futárkodtam, ahol megismerkedtem a barátnőmmel, aki már tíz éve csinálja a Balkántangot. Hazajöttünk, és azóta együtt nyomjuk a projektet.
S.F.: Hogyan kerültetek a Nyitva! Fesztiválra?
L.B.: Oravecz Julival nem sokkal a fesztivál kezdete előtt ismerkedtünk meg, és amikor kiderült, hogy lehet bolthelyre pályázni, akkor mi is beadtuk a jelentkezésünket.