Véget ért az 5. Mozinet Filmnapok

Olvasási idő: 4 perc

Vasárnap este véget ért az 5. Mozinet Filmnapok, ahol a vezető filmfesztiválok (Cannes, Berlin, Velence stb.) legnagyobb aktuális sikereit láthatta – esetenként jóval a hazai premier előtt – a közönség, a Cannes-ból érkező Kosok és Cowboyok, illetve a Berlinben vetített Fúsi esetében az alkotók részvételével.

A Filmnapok programjára összesen 4.500 néző volt kíváncsi, a legnagyobb érdeklődést a Michael Fassbender és Marion Cotillard főszereplésével készült Macbeth kísérte, amit szorosan utána A nagy szépség Oscar-díjas rendezőjének legújabbja, az Ifjúság követett – a filmben Michael Caine, Harvey Keitel és Rachel Weisz remekel. Ugyancsak sokan voltak kíváncsiak a Franciaországban jelenleg óriási sikernek örvendő belga vígjátékra, a Legújabb testamentumra, a korábban bemutatott alkotások közül pedig a Saul fiára.

A Filmnapokat nem csak a vetítések, hanem a kísérőprogramok is különlegessé tették. A hazánkba látogató két izlandi alkotó, Grímur Hákonarson rendező és Gunnar Jónsson színész közül utóbbi a közönségtalálkozón elmondta: amellett, hogy filmjei egyre nagyobb sikereket érnek el, a való életben szakács egy halászhajón. A negyvenesen még az édesanyjával élő, nagydarab, zárkózott férfiről szóló Fúsi főszerepéhez az ihletet éppen ez az egyedüllét jelentette, mivel a konyhában magányosan dolgozik. Általában komikus oldaláról ismerik, a Fúsiban pedig éppen a karakter drámaisága fogta meg – a film távolabb nem is állhatna egy vígjátéktól.

A Cannes-ban az Un Certain Regard szekció fődíját elnyerő Hákonarson a Kosok kapcsán egy nézői kérdésre viccesen megjegyezte: “Könnyebb volt a birkákkal dolgozni, mint a színészekkel. Nekik nem kellett készülniük a szerepre, hiszen csak önmagukat adták. Nagyon hitelesek voltak.” A rendező a hazai fogadtatásra is kitért: “A Cannes-i premier után rögtön Izlandon tartottunk egy vetítést, ahol a farmerek is láthatták a filmet. Nagyon tetszett nekik a végeredmény, azt mondták, hogy sikerült igazán hitelesen ábrázolnunk az életstílusukat.” Hákonarson és Jónsson a Fővárosi Állat- és Növénykertben örökbe fogadott két rackajuhot, ezzel a gesztussal támogatva a magyar juhfajt, amely valószínűleg a honfoglalás óta a Kárpát-medencében él, de mára csak 5%-ot tesz ki az állományuk a magyarországi juhok között. A Kosok egy izlandi testvérpárról szól, akik egy völgyben tenyésztenek egy olyan birkafajt, amelyet egy betegség támad meg, ezért fennmaradásuk veszélybe kerül.

A két izlandi filmhez szombat este buli kapcsolódott a Fogasházban, ahol Infragandhi és Žagar skandináv zenei válogatással készült. Az eseményen a fesztivál francia vendége, Thomas Bidegain is részt vett, aki a Cowboyok című, korábban Cannes-ban vetített drámáját kísérte el. Az este során itt értesült Bidegain és Hákonarson arról, hogy egy francia fesztiválon megosztva a legjobb rendezés díját kapták. Bidegain elismert forgatókönyvíró, aki többek között az idén Arany Pálma-díjat nyert Deephan – Egy menekült történetét írta. A Cowboyok első rendezése, melyről korábban a közönségtalálkozón mesélt az érdeklődőknek: “Imádom a ’40-es, ’50-es évek filmjeit. A célom az volt, hogy a westernek látványvilágában mutassam be a mi korunkat.” A filmben az apa fiával karöltve a családját elhagyó lány keresésére indul, akiről az a hír járja, hogy egy muszlim fiúval menekült el. “Az apa figura tulajdonképpen a cowboy, az arabok pedig az indiánok, és ezt a metaforát vittem végig. Az apa és a fia közötti generációs különbségek ebben nyilvánulnak meg: az apa az “indiánokat” ellenségnek tekinti, a fiú viszont emberségesen áll hozzájuk, embereknek látja őket.” – nyilatkozta Bidegain.

A Filmnapokon ugyancsak premier előtt látható Macbeth után Dr. Kállay Géza, az eredeti Shakespeare mű legújabb fordítója tartott előadást a drámáról. Kállay eredetileg a dráma tavalyi színpadi adaptációjához készült az új változattal, de a film magyar változatán is ő dolgozott. Kállay szerint nincs arról információnk, hogyan adták elő Shakespeare korában a drámát, így nagyon érdekesek a különböző feldolgozások. Mint elmondta, a drámaíró két szinten írt: “A történet mellett nagyon fontosak a metaforák, különleges képek jönnek létre apárbeszédekben és a monológokban. Justin Kurzel rendező sok olyan szöveget, amelyet kivágott a filmből, képben mutat meg, nagyon átgondolt a rendezése, az adaptáció. A különféle Macbeth-feldolgozásokban nagyon fontos, hogy mennyi választása van Macbeth-nek, mennyire ő dönt, hogy látjuk-e a király megölését, illetve, hogyan jelennek meg a vészlények. Ezen szempontokból is nagyon érdekes az új film.”

Beszélgetés a Filmnapok több filmjéhez is kötődött. A Saul fiakapcsán Báron György és Lukácsy György beszélt a film sikerének lehetséges okairól és Oscar-esélyeiről Kovács Gellért vezetésével, az Ezüst Medve-díjas román történelmi moziról, azAferim!-ről pedig Gorácz Anikó kérdezte Müllner Andrást és Strausz Lászlót, míg az első szexuális élmények körül bonyolódó, Velencéből érkező Szűkölő kamaszkorról Oltai Kata osztotta meg gondolatait.

Bár az 5. Mozinet Filmnapok véget ért, az itt bemutatkozó filmekről nem kell lemondani a közönségnek, mivel az elkövetkező hónapokban sorra mozikba kerülnek: már októberben érkezik a Fúsi, Aferim! és Macbeth, novemberben pedig A lecke és a Legújabb testamentum.